Brüsszeli tisztviselők komoly problémának tartják, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt. Kérdéses, hogy Orbán feloldja-e a vétót az április 12-ei parlamenti választások előtt, vagy kitart amellett, hogy csak az ukrajnai olajtranzit újraindítása esetén lép.
Brüsszeli tisztviselők és diplomaták közt az utóbbi hetekben többször is felmerült a kérdés, hogy vajon Orbán Viktor feloldja-e az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelre vonatkozó vétóját még a április 12-ei parlamenti választások előtt, vagy esze ágában nincs ilyet tenni. Orbán azt mondja, hogy azért vétózta meg a hitelt, mert szerinte az ukránok politikailag zsarolják Magyarországot, amikor nem szállítanak olajat a Barátság csővezetéken. Kijev ezzel szemben azt állítja, hogy a vezetéket és annak egy állomását hónapokba kerül rendbehozni, ugyanis akkora kár keletkezett bennne egy január végi orosz támadás miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Orbán tisztában van azzal, hogy folyamatosan feszegeti a többi EU-s tagállam tűrőképességének határait – nyilatkozta egy névtelenséget kérő magas rangú diplomata az Euronewsnak, hozzátéve, hogy – minden szem a magyarországi választásokra és annak eredményére szegeződik."
A magyarországi közvélemény-kutatások szerint a 16 éve regnáló Orbán és pártja, a Fidesz jelentősen le van maradva Magyar Pétertől és az általa vezetett Tisza párttól, az egymásnak való üzengetésük harcias és lobbanékony. A Fidesz beemelte a kampányába Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, akit korruptnak és pénzhajhásznak ábrázolnak a plakátaikon. Zelenszkij nevét annyiszor látni és olvasni, hogy lassan úgy tűnik, mintha nem is Magyar Péter, hanem az ukrán elnök lenne Orbán fő kihívója. Zelenszkij türelme látszólag elfogyott Orbán provokációival szemben, egy két héttel ezelőtti sajtótájékoztatón burkoltan meg is fenyegette Orbánt. Magyarország eközben közölte, hogy nem exportál több dízelolajat Ukrajnának, a villamorsáram szállítását azonban meghagyták, mondván, hogy "magyarok laknak a határ túloldalán."
Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök két héttel ezelőtt közölte, hogy felállítanak egy vizsgálóbizottságot, akik a helyszínen néznék meg, hogy valójában mi történt a Barátság csővezetékkel, a magyar kormány pedig a héten delegációt küldött Kijevbe, hogy erről tárgyaljanak az ukránokkal. Az Európai Bizottság sürgette Zelenszkijt, hogy adja meg az olajtranzit "lehetséges újraindításának" időpontját, és hivatalosan kérte Kijevet, hogy engedélyezze egy külső szakértői csoport számára a vezeték sérült szakaszának vizsgálatát. Bár az ukrán kormány még nem erősítette meg, hogy engedélyezi-e a "tényfeltáró missziót", a kérés mégis felcsillantotta a reményt, hogy április 12. előtt kompromisszumra lehet jutni az olajszállítás kérdésében. Hozzá kell tenni, Orbán Viktor maga is ezt szorgalmazza, egy múlt havi levelében pedig azt írta, hogy "Magyarország el fogja fogadni egy ilyen misszió megállapításait."
Orbán Viktor jövő csütörtökön uniós csúcsra utazik Brüsszelbe, a csúcson először találkozik uniós kollégáival azóta, hogy megvétózta a 90 milliárd eurós hitelt. A megrovás szinte biztosra vehető, mivel a tagállamok úgy vélik, hogy Orbán Viktor megsértette az őszinte együttműködés elvét, amikor visszalépett attól a megállapodástól, melyet a 27 EU-s vezető, köztük Orbán maga is személyesen hagyott jóvá decemberben.
Magyarország és Szlovákia korábban leszögezte, hogy anyagilag nem akarják kivenni a részüket a 90 milliárd euróból, és mentesítve is vannak a hitelhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek alól, épp ezért látszik szomorúbbnak a magyar kormányfő vétója. "Képtelenség jól működni, ha egy, a vezetők által jóváhagyott megállapodást aláássa az egyik jóváhagyó. Komoly problémát jelent az Európai Uniónak, ha valaki így jár el" - adott hangot csalódottságának egy, az Euronewsnak nyilatkozó másik diplomata, aki szerint "a megállapodás az megállapodás, és ha Orbán kitart a vétó mellett, akkor járatlan útra lép."
Brüsszelben ezzel együtt többen is úgy vélik, hogy Orbánnak aligha van motivációja arra, hogy lemondjon a vétójogáról a választási kampány utolsó szakaszában. Az Orbán által generált patthelyzet április közepéig "történő meghosszabbítása" azért kellemetlen más fővárosok számára, mert feltételezések szrint Ukrajna április elején kifogyhat a pénzből. Egyes diplomaták szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kijev április végéig, esetleg május elejéig képes finanszírozni Ukrajna alapvető kiadásait és a háborús költségeit, de ezt is részben a G7-nek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új programjának köszönheti. Ha ez a forgatókönyv marad, akkor elméletileg Orbán, de akár Magyar Péter is feloldhatja április 12-e után a vétót anélkül, hogy jelentős pénzügyi fájdalmat okozna Ukrajnának, ellenkező esetben viszont Kijev krtikus anyagi helyzetbe kerül. Robert Fico ezzel együtt figyelmeztetett, hogy amennyiben Orbán bukik áprilisban, ő akkor is fenntartja a vétót.
A tisztviselők és diplomaták egyetértenek abban, hogy a megoldás (akár a választások előtt, akár utána) a Barátság vezeték megjavításán áll vagy bukik, épp ezért az Európai Bizottság fontolgatja, hogy a javítási munkálatok felgyorsítására érdekében pénzügyi támogatást nyújt Kijevnek. Mindeközben arról is szó volt, hogy Magyarország a Horvátországon keresztül futó Adria vezetéken importál olajat, csakhogy a horvátok az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciókra hivatkozva nem hajlandóak orosz anyagot átengedni a csövön.
A brüsszeli konszenzus szerint meg kell őrizni az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt, miként abban a 27 vezető decemberben megegyezett. Egy magas rangú uniós tisztviselő leszögezte, hogy "csakis ebben a tervben gondolkozunk."