Svédország külügyminisztere az Euronewsnak azt mondta, hogy az EU-nak módot kell találnia az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel elfogadtatására, és nagyobb nyomást kell gyakorolnia Magyarországra.
Svédország külügyminisztere, Maria Malmer Stenergard bírálta a budapesti kormány azon kijelentését, hogy blokkolni fogja Kijev pénzügyi támogatását mindaddig, amíg nem indul újra az orosz olaj tranzitja azon a sérült vezetéken, amely Ukrajnán keresztül köti össze Magyarországot Oroszországgal. A döntést „logikátlannak” nevezte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nagyon frusztrál ez az egész, és nem logikus, hiszen ezt a vezetéket Oroszország bombázta szét” – mondta az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában. „Úgy gondolom, a felháborodásukat a Kreml felé kellene irányítaniuk, nem pedig Ukrajna vagy az EU felé.”
Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter hétfőn közölte, hogy országa blokkolni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós sürgősségi hitelt, és azzal vádolta a háború sújtotta országot, hogy a sérült, orosz olaj tranzitjára szolgáló vezeték ügyében „zsarolja” Magyarországot.
A Barátság kőolajvezeték Ukrajnában futó déli ága januárban egy orosz rakétacsapás miatt megsérült, Budapest mégis Ukrajnát hibáztatja, azt állítva, hogy Kijev nem tesz eleget a helyreállításért.
Szijjártó szerint Kijev, Brüsszel és az ellenzéki erők összehangoltan próbálják politikai okokból megzavarni az energiaáramlást. A külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a hálózatüzemeltető arról tájékoztatta Magyarországot, hogy a vezeték működőképes, ám ezt az állítást Ukrajna cáfolta. Az Euronews hétfőn megkereste a hálózatüzemeltetőt is reagálásért.
Arra a kérdésre, hogy az EU talál-e ismét valamilyen kreatív megoldást a magyar vétó megkerülésére – ahogyan korábban is történt, többek között Ukrajna csatlakozása ügyében –, Malmer Stenergard úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak „tartania kellene magát a már meghozott döntéshez”.
„Biztosítanunk kell, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt. Ez a hitel két évre a költségvetési szükségleteik mintegy kétharmadát fedezné, és szükségük van rá, tehát meg kell találnunk a módját” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „illojális”, ahogyan a magyar kormány viselkedik.
A tavaly decemberi uniós csúcson Budapest Szlovákiával és Csehországgal együtt mentességet alkudott ki magának, vagyis mentesülnek a hitel pénzügyi finanszírozásában való részvétel alól, amelyet megerősített együttműködési mechanizmus keretében bocsátanak ki.
A magyar döntés időzítésével kapcsolatban a svéd miniszter úgy véli, hogy az áprilisi parlamenti választásokhoz köthető, amelynek tétje óriási, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a felmérések szerint több mint tíz százalékponttal lemarad. „Nem hiszem, hogy véletlen egybeesés, hogy hamarosan választások lesznek Magyarországon” – fogalmazott.
Malmer Stenergard élesen bírálta Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentését is, miszerint leállítja az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramellátást, ha Kijev nem kezdi újra országába pumpálni az orosz olajat.
„Az agresszor Oroszország. Neki kellene viselnie a következményeket, nem Ukrajnának. (...) Azt várom az Európai Unió többi tagjától, hogy nagyobb nyomást gyakoroljanak erre a két országra, amelyek így viselkednek” – mondta.
„Több országnak kellene nagyobb támogatást nyújtania”
Malmer Stenergard interjúja az Euronewsnak egy nappal azelőtt készült, hogy elérkezett volna Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziójának negyedik évfordulója. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásának leállítására „mindig rossz” az időzítés, az országnak most is minden segítségre szüksége van.
A tavalyi év végén Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évre összesen 135,7 milliárd euróra becsülték. A svéd miniszter szerint ekkora hiányt csak úgy lehet betömni, ha több ország is pénzügyi támogatást nyújt.
„Úgy gondolom, több országnak kellene kétoldalú támogatási programokkal előállnia, ha komolyan gondolják, amit szinte mindannyian mondanak, vagyis hogy ez a harc nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a közös szabadságunkról és jövőnkről is” – fogalmazott.
Felidézte, hogy Svédország a múlt héten az ország történetének egyik legnagyobb katonai támogatási csomagját jelentette be Ukrajna számára. „A huszonegyedik támogatási csomagunk értéke mintegy 1,2 milliárd euró, és elsősorban a légvédelemre összpontosít” – mondta Malmer Stenergard.
A miniszter többször hangsúlyozta, hogy a skandináv országok az észak-atlanti szövetségesekhez képest aránytalanul nagy mértékben támogatják Ukrajnát, elsősorban azért, hogy erősítsék a térség biztonságát az orosz agresszióval szemben, amelyet közvetlen fenyegetésnek tekintenek saját stabilitásukra nézve.
Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland tavaly a szövetségesek által nyújtott teljes katonai támogatás nagyjából egyharmadát vállalta magára, jóllehet az öt ország az egész szövetség lakosságának mindössze 3 százalékát teszi ki.
„Amikor erre rámutatok, nem azt akarom mondani, hogy nekünk kevesebbet kellene tennünk, hanem azt, hogy mások sokkal többet tehetnének.”
„Oroszországnak még jobban szenvednie kell”
Az Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat érintő háromoldalú béketárgyalásokról – amelyek harmadik fordulóját múlt héten Genfben tartották, és ezen a héten várható az újabb kör – a miniszter azt mondta, „hálás minden erőfeszítésért”, amely a béke eléréséért történik.
„[De] nem látok valódi hajlandóságot az orosz fél részéről arra, hogy érdemi béketárgyalásokba kezdjen. Ezért kell megváltoztatnunk az erőviszonyokat” – tette hozzá.
„Látjuk, hogy Oroszország már most is szenved. A gazdasága súlyos sebeket kapott. Több mint egymillió ember életét vesztette. Szövetségeseket veszített, befolyása is csökkent. Mégis tovább kell fokoznunk a nyomást Oroszországon.”
Megjegyezte, hogy Európának úgy kell eljárnia, hogy Oroszország „még jobban szenvedjen”, különösen az energiától való függés terén. Malmer Stenergard szerint az EU a 2022 februárjában indított teljes körű invázió óta több pénzt költött orosz olajra és gázra, mint amennyit összesen támogatásként nyújtott Kijevnek.
„Rendkívül frusztráló látni, hogy miközben próbáljuk támogatni Ukrajnát, közben tovább tápláljuk Oroszország háborús gazdaságát. Meg kell szüntetnünk az orosz energia minden importját” – mondta, hozzátéve, hogy ezt Magyarországnak és Szlovákiának – az egyetlen két uniós országnak, amely még mindig jelentős mértékben függ az orosz olajtól – „már régen” meg kellett volna tennie.
„Más lépésekkel is előre kell haladnunk, például a műtrágyaimport leállításával, és folytatnunk kell a szankciók kidolgozását az úgynevezett árnyékflottákkal szemben is” – tette hozzá, utalva azokra az orosz tankhajókra, amelyek megpróbálják kijátszani az európai szankciókat.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn a Moszkva elleni, 20. szankciós csomag véglegesítésére készültek a Külügyek Tanácsában; ez teljes körű szolgáltatási tilalmat vezetne be az orosz olajtankerekkel kapcsolatban. A döntést azonban ugyancsak magyar vétó akadályozta meg, ugyanebben az olajvitában.