Svéd külügyminiszter az Euronewsnak: "Érthetetlen az ukrán hitelre adott magyar vétó"

Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter bírálta a magyar kormány azon kijelentését, hogy blokkolják Kijev pénzügyi támogatását mindaddig, amíg nem indul újra az orosz olaj tranzitja a Barátság csővezetéken. Stenergard a döntést „logikátlannak” nevezte, amit azzal magyarázott, hogy a vezetéket Oroszország bombázta le.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A svéd külügyi tárca vezetője az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában azt mondta, hogy szerinte a magyar kormánynak Moszkva, és nem Kijev felé kéne akadékoskodnia.

Szíjjártó Péter külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Magyarország blokkolni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós sürgősségi hitelt, és azzal vádolta a háború sújtotta országot, hogy „zsarolja” Magyarországot a Barátság csővezetékkel, melynek Ukrajnában futó déli ága januárban egy orosz rakétacsapás miatt meghibásodott. Az orosz csapás ellenére a magyar kormány Ukrajnát hibáztatja azért, mert még mindig nem pumpálják a vezetéken a kőolajat. Szijjártó szerint Kijev, Brüsszel és a magyar ellenzéki erők összehangoltan, politikai okokból próbálják megzavarni Magyarország energiaellátását. A külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a hálózatüzemeltető arról tájékoztatta Magyarországot, hogy a vezeték működőképes, ám ezt az állítást Ukrajna cáfolta. Az Euronews hétfőn megkereste a hálózatüzemeltetőt, de egyelőre nem kapott választ a kérdéseire.

Malmer Stenergard a magyar vétóval kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarországnak „tartania kellene magát a már meghozott döntéshez", utalva ezzel arra, hogy a magyar kormány már elfogadta a hitelt, de garanciát kapott Brüsszeltől, hogy anyagilag ebből nem kell kivennie a részét. „Biztosítanunk kell, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt. Ez a hitel két évre fedezi a költségvetési szükségleteik mintegy kétharmadát, ezért meg kell találnunk a módját, hogy el is jusson hozzájuk” – mondta Malmer Stenergard, hozzátéve, hogy szerinte a magyar kormány „méltánytalanul” jár el az ügyben. A tavaly decemberi uniós csúcson Budapest Szlovákiával és Csehországgal együtt mentességet alkudott ki magának, vagyis mentesülnek a hitel pénzügyi finanszírozásában való részvétele alól. A svéd miniszter úgy véli, hogy a magyar vétó az áprilisi parlamenti választásokhoz köthető.

Stenergard élesen bírálta Robert Fico szlovák miniszterelnököt is, aki vasárnap bejelentette, hogy a dízelexport mellett országa leállítja az Ukrajnába irányuló villamosáram-exportot is, amennyiben Kijev nem kezdi újra pumpálni az orosz olajat. „Oroszország az agresszor – szögezte le Stenergard. – Neki kellene viselnie a következményeket, nem Ukrajnának."

„Több országnak kellene nagyobb támogatást nyújtania”

Malmer Stenergard egy nappal az ukrajnai háború negyedik évfordulója előtti napon nyilatkozott az Euronewsnak. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatását nem szabad leállítani, és hogy az országnak most is minden segítségre szüksége van. A tavalyi év végén Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évre összesen 135,7 milliárd euróra jósolták. A svéd miniszter szerint ekkora hiányt csak úgy lehet betömni, ha több ország is pénzügyi támogatást nyújt. „Minél több országnak kellene kétoldalú támogatási programokkal előállnia, már ha komolyan gondolják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a közös szabadságunkról és jövőnkről is."

Stenergard felidézte, hogy Svédország a múlt héten az ország történetének egyik legnagyobb katonai támogatási csomagját jelentette be Ukrajna számára. „A huszonegyedik támogatási csomagunk értéke mintegy 1,2 milliárd euró, és elsősorban a légvédelemre összpontosít” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a skandináv országok a NATO-szövetségesekhez képest aránytalanul nagy mértékben támogatják Ukrajnát. Azt mondja, hogy ennek az oka, hogy erősítsék a térség biztonságát az orosz agresszióval szemben, ugyanis ezt közvetlen fenyegetésnek tekintik a saját nemzeteikre nézve. Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland tavaly a szövetségesek által nyújtott teljes katonai támogatás nagyjából egyharmadát vállalta magára, jóllehet az öt ország az egész szövetség lakosságának mindössze 3 százalékát teszi ki. „Nem azt akarom mondani, hogy nekünk kevesebbet kellene tennünk, hanem azt, hogy mások sokkal többet tehetnének" – summázta a miniszter.

„Oroszországnak még jobban szenvednie kell”

Az Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat érintő háromoldalú béketárgyalásokról Stenergard azt mondta, hogy „hálás minden erőfeszítésért”, amely a béke eléréséért történik, de hozzátette, hogy nem lát valódi hajlandóságot az orosz fél részéről arra, hogy érdemi béketárgyalásokba kezdjen. "Meg kell megváltoztatnunk az erőviszonyokat” – közölte a miniszter, és hozzátette, hogy "látjuk, hogy Oroszország már most is szenved, hiszen a gazdasága súlyos sebeket kapott. Több mint egymillió ember vesztette életét, Moszkvát több szövetségese is otthagyta, és nemzetközi befolyása is csökkent. Mégis tovább kell fokoznunk a nyomást.”

Stenergard megjegyezte, hogy Európának teljesen le kell válnia az orosz energiáról, mert szerinte az EU a 2022 februárjában indított háború óta több pénzt költött orosz olajra és gázra, mint amennyit összesen támogatásként nyújtott Kijevnek. „Rendkívül frusztráló látni, hogy ugyan próbáljuk támogatni Ukrajnát, de közben tovább tápláljuk Oroszország háborús gazdaságát. Meg kell szüntetnünk az orosz energia minden importját” – mondta, hozzátéve, hogy ezt Magyarországnak és Szlovákiának is meg kell tennie, sőt szerinte „már régen meg kellett volna tennie." A politikus szerint a műtrágyaimportot is le kell állítani, és folytatni kell a szankciók kidolgozását az úgynevezett árnyékflottákkal szemben.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn a Moszkva elleni, 20. szankciós csomag véglegesítésére készültek a külügyi tanácsban, a csomag teljes szolgáltatási tilalmat vezetne be az orosz olajtankerekkel kapcsolatban. A döntést ugyancsak magyar vétó akadályozta meg, akárcsak a hitellel kapcsolatosat.