Február 24-én az Európai Parlament bejelentette, hogy aláírta az Ukrajna támogatására szánt 90 milliárd eurós hitelt. A közösségi médiában egyes felhasználók azt állították, hogy ez azt mutatja, hogy Brüsszel felülbírálta Magyarországnak a kölcsönnel szembeni ellenállását.
Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének X-en közzétett bejegyzése félretájékoztatási hullámot indított el az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós támogatási hitellel kapcsolatban, amelynek célja, hogy segítsen Kijevnek általános költségvetési és védelmi szükségleteinek kielégítésében Oroszország folyamatos inváziója közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyarország a hét elején közölte, hogy az olajellátás körüli vita közepette blokkolni fogja mind a hitelt - amelyről az uniós vezetők decemberben állapodtak meg -, mind a Moszkva elleni új uniós szankciócsomagot.
Nem sokkal később Metsola az X-en közzétette, hogy a parlament nevében aláírta az ukrajnai támogatási kölcsönt.
Elmondta, hogy a forrásokat az alapvető közszolgáltatások fenntartására, Ukrajna védelmének támogatására, a közös európai biztonság védelmére és Ukrajna jövőjének Európán belüli lehorgonyzására fogják felhasználni.
A bejelentés reakciók hullámát váltotta ki az interneten, egyesek azt állították, hogy Magyarország vétóját figyelmen kívül hagyták, de ez nem igaz.
Metsola valóban aláírta a hitelt az Európai Parlament nevében, de ez csak egy lépés az uniós jogalkotási folyamatban. Az ő aláírása nem jelenti azt, hogy a hitel véglegesen végrehajtásra került.
Hogyan működik a folyamat?
Decemberben, miután nem sikerült megállapodásra jutni a befagyasztott orosz eszközöknek az ukrán háborús erőfeszítések finanszírozására történő felhasználásáról, az Európai Tanács elvben 90 milliárd eurót szavazott meg Kijev költségvetési és katonai szükségleteinek fedezésére a következő két évben.
Január 14-én az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy 2026-ban és 2027-ben is biztosítsa Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatását.
A javaslatok között szerepel egy 90 milliárd eurós ukrajnai támogatási hitel létrehozására irányuló javaslat, az ukrán eszköz - a költségvetési támogatás nyújtására szolgáló uniós eszköz - módosítása, valamint az EU többéves pénzügyi keretének módosítása, hogy a hitel fedezetét a fel nem használt költségvetési "mozgástérrel" lehessen biztosítani.
Az uniós jog értelmében ezeket a javaslatokat az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Mivel a hitelhez az uniós költségvetési szabályok módosítására van szükség, végső soron valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség.
Metsola aláírása tehát nem jelent végleges döntést, és nem írja felül Magyarország vétóját sem.
A magyar ellenállás mögött álló olajvita
Budapest azt állítja, hogy ellenvetései a Barátság-vezetékkel kapcsolatos vitához kapcsolódnak, amely egy szovjet korszakból származó útvonal, amely orosz kőolajat szállít Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) szerint Magyarország és Szlovákia csak januárban becslések szerint 137 millió euró értékben importált orosz nyersolajat a vezetéken keresztül, egy ideiglenes uniós mentesség alapján.
A jelentések szerint az olaj áramlása január végén leállt, miután egy orosz légicsapás Kijev szerint megrongálta a vezeték nyugat-ukrajnai déli ágát. Magyarország ezt vitatja, és Orbán Viktor miniszterelnök azzal vádolja Ukrajnát, hogy megakadályozta a vezeték használatát.
Kijevben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke mellett felszólalva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a gázvezetéket nem Kijev, hanem Oroszország rongálta meg.
Hozzátette, hogy a javítás veszélyes, és nem lehet gyorsan elvégezni anélkül, hogy az ukrán katonák ne kerüljenek veszélybe.
A feszültség tovább fokozódott, miután jelentések szerint Ukrajna csapást mért egy, a vezetéket kiszolgáló orosz szivattyúállomásra. Orbán Viktor válaszul fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el a kritikus infrastruktúrát érintő helyszíneken, azt állítva, hogy Kijev megpróbálja megzavarni Magyarország energiarendszerét.