Németország terveket készít légterének gyors felkészítésére, ha az országnak meg kell védenie magát - mondta a léginavigációs szolgáltató az Euronewsnak, és arra figyelmeztetett, hogy a légitársaságok és a repülőterek még mindig túl naivak egy ilyen esemény lehetőségét illetően.
"Jelenleg a védelmi és a közlekedési minisztériummal közösen dolgozunk egy követelménykatalóguson, hogy felkészüljünk egy védelmi esetre" - mondta Arndt Schoenemann, a német légteret felügyelő DFS Deutsche Flugsicherung elnök-vezérigazgatója az Euronewsnak.
"A védelemnek három szintje van. Az első szint az, hogy csak fenyegetés van. A második szint az, hogy van egy NATO 5. cikkely szerinti védelmi esetünk, a harmadik pedig az ország védelme" - mondta. "Erre a három esetre különböző követelményeket dolgozunk ki, és ezeket egy világos mesterterv szerint vagyunk kötelesek teljesíteni" - tette hozzá.
Az évtizedekig tartó alulfinanszírozás után Németország most drasztikusan növeli védelmi kiadásait azzal a céllal, hogy Európa legerősebb hadseregévé váljon.
Berlin döntését Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója és saját hírszerző ügynökségének figyelmeztetései ösztönözték, miszerint Moszkva még az évtized vége előtt tesztelheti a NATO 5. cikkelyét egy tagállam elleni támadással.
A katonai szövetség időközben regionális védelmi terveket fogadott el, hogy támadás esetén biztosítsa a szövetséges erők gyors bevetését, míg az Európai Unió több csomagot terjesztett elő a védelmi felszerelések gyártásának és beszerzésének fellendítésére, valamint a katonai mobilitás megkönnyítésére a 27 országból álló blokkban.
A tudatosság hiánya
Németország rendelkezik a világ egyik legforgalmasabb légterével, ahol csúcsidőben mintegy 3 millió járat közlekedik - naponta akár 10 000 is. Az ország teljes légterét az állami tulajdonban lévő DFS kezeli.
Schoenemann szerint a vállalat számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy sok civil szereplő és üzemeltető nincs tisztában azzal, hogy a légteret átmenetileg át kell csoportosítani a katonai mobilitás érdekében.
"A légitársaságok vagy a repülőterek távol állnak attól a gondolattól, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósulhat, amikor katonai tevékenységet folytatunk az országban" - mondta. "És ezen még dolgoznunk kell, hogy pontosan tudják, mi történik abban az esetben, ha a légtér lezárásra kerül".
A DFS jelenleg tájékoztatókat tart, hogy elmagyarázza, milyen intézkedésekre kerülne valószínűleg sor.
A másik kihívás a zökkenőmentes működéshez szükséges technológia finanszírozása.
"Most újítjuk fel a radarjainkat a következő 10 évben, és véleményem szerint ennek egy részét a katonai mobilitás is társfinanszírozhatná, mert ez biztosítja a katonai forgalom biztonságos lebonyolítását" - mondta Schoenemann, utalva a 2030 előtti védelmi felkészültség fokozására szánt uniós forrásokra.
A Bizottság egy 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramot, a SAFE-t terjesztette elő a tagállamok számára, amelyből a kiemelt területekre - többek között a légvédelemre és a katonai mobilitásra - irányuló beruházásokhoz juthatnak hozzá.
Eközben a Bizottság javasolta, hogy az EU következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetésében növeljék a védelemre és az űrkutatásra szánt összegek arányát, ami több mint 130 milliárd euróra emelkedne, és további 17 milliárd eurót különítenének el a katonai mobilitási projektekre - ez ötszörös, illetve tízszeres növekedést jelentene.
Drón észlelések
A DFS tevékenységét befolyásoló másik geopolitikai fejlemény a hibrid támadások, különösen a drónok behatolásának növekedése.
Idén október végéig több mint 190 drón észlelését jelentették német repülőterek közelében, ami meghaladja a 2024-es év egészében regisztrált 143 incidenst.
A müncheni repülőtér október elején két nap alatt kétszer is kénytelen volt ideiglenesen leállítani a működést drónok észlelése miatt, a berlini Brandenburgi repülőtér pedig még ugyanebben a hónapban két órára felfüggesztette a járatokat, miután egy szemtanú drón észleléséről számolt be.
A DFS kifejlesztett egy platformot, amely lehetővé teszi, hogy az emberek megnézzék, hol repülhetnek biztonságosan drónjaikkal Németország-szerte, és most egy partnerségen dolgozik, hogy a pilóta nélküli forgalmat a légiforgalmi irányítás égisze alá vonják.
"A nem együttműködő drónokkal az a probléma, hogy módosított szoftverrel és hardverrel rendelkeznek, és nem lehet őket láthatóvá tenni az ilyen normál, kész rendszerekkel" - mondta Schoenemann.
"Össze kell hoznunk a hálózati szolgáltatásokat, össze kell hoznunk a légtérképet... és össze kell hoznunk a védelmi képességeket, beleértve a zavarást vagy a drónok elleni védekezés egyéb módjait is."
Elutasította azonban a repülőterek közelében lévő drónok lelövésére vonatkozó javaslatokat, amelyek szerinte veszélyeztetnék a leszállási engedélyre váró, várakozórepülésben tartott járatokat.