Az EU-ban az olyan tényezők, mint a légszennyezés, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok és a vegyi anyagok a becslések szerint az összes szív- és érrendszeri haláleset legalább 18%-át okozzák.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az EU-ban minden ötödik szív- és érrendszeri haláleset megelőzhető lenne a környezet állapotának javításával.
Az Európai Kardiológiai Társaság szerint a szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálokok az EU-ban. A 2022-es évben több mint 1,7 millió ember halt meg ezek miatt, ami az összes haláleset egyharmadát tette ki abban az évben.
Ezek a betegségek jelentősen hozzájárulnak a rokkantsághoz, a korai nyugdíjba vonuláshoz és a hiányzásokhoz is, ami csökkenti az életminőséget és csökkenti a várható élettartamot.
Az Európai Bizottság szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések az emberi áldozatokon kívül a termelékenység és a gazdasági teljesítmény csökkenése miatt évente több mint 282 milliárd euróba kerülnek az EU-nak.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a személyes jellemzők, például az életkor és a családi előzmények mellett a környezeti tényezők is kulcsszerepet játszanak.
Az EU-ban az olyan tényezők, mint a légszennyezés, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok és a vegyi anyagok a becslések szerint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek legalább 18%-át okozzák.
Lengyelország (23,69%) és Bulgária (23,98%) azok az uniós országok, ahol a környezeti kockázatokhoz köthető szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások aránya a legmagasabb.
Ezzel szemben Finnországban és Svédországban volt a legalacsonyabb az arány, 9,72%, illetve 10,01%.
Az Európai Szívhálózat szerint a légszennyezés az EU-ban évente a szív- és érrendszeri halálozások mintegy 8%-át okozza.
A finom részecskék - amelyek olyan forrásokból származnak, mint a gépjárművek kibocsátása, ipari folyamatok és fosszilis tüzelőanyagok elégetése -, a nitrogén-dioxid és az ózon a három legfontosabb szennyezőanyag, amely Európában a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódik.
2022-ben Lengyelországban (82,32%) és Írországban (81,83%) volt a legmagasabb a finom részecskéknek való kitettség miatti idő előtti halálozások aránya a blokkban.
Ezzel szemben Finnország és Észtország regisztrálta a legalacsonyabb arányt, 5,48%-kal, illetve 11,21%-kal.
Az ezeknek a szennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség jelentősen hozzájárul a korai halálozáshoz és a krónikus szív- és érrendszeri betegségekhez, beleértve a szívrohamot, a stroke-ot és a szívelégtelenséget.
Becslések szerint az EU-ban évente mintegy 66 000 idő előtti halálozás vezethető vissza a közlekedési zajnak való kitettségre, és ennek több mint 30%-a szív- és érrendszeri okokra vezethető vissza.
A légszennyezés elleni küzdelmet célzó uniós szakpolitikák és rendeletek azonban működnek. Az EU-ban csökkent a szennyezés, ami kevesebb korai halálesetet eredményezett.
Mindazonáltal az EU lakosainak 95%-a, különösen a városi területeken élők, még mindig nem biztonságos szennyezettségi szintnek van kitéve.