A kutatók által elkészített butanol 40%-ban keverhető gázolajhoz és 16%-ban benzinhez.
A szalma lehet az természetes, megújuló nyersanyag, ami hamarosan alapja lehet az autókat hajtó bioüzemanyagoknak. Hogyan és milyen mértékben lehet ez lehetséges? Hogy megkapják a választ vegyészmérnökök és biológusok gyűltek össze egy a kísérleti telepen Észak-Spanyolországban.
Az európai kutatási projekt tudósai szalmából készítenek biobutanolt, amit üzemanyagként használhatnak. Ez a növény egy ígéretes jelölt, hogy még zöldebb, még hatékonyabb, még fenntarthatóbb és olcsóbb alternatívát jelentsen a már használt bioüzemanyagoknál, mint amilyen a biodízel, vagy az etanol.
— Összehasonlítva a meglévő bioüzemanyagokkal, azt látjuk, hogy a butanol sokkal nehezebb, ami azt jelenti, hogy kevésbé illékony. Csökkenti a gázkibocsátást, és kevésbé párolog a benzinkutaknál vagy ipari felhasználás közben – mondta Inés del Campo vegyészmérnök.
Összetett munkafolyamatra, vegyészi és molekuláris szintű beavatkozásra is szükség van, hogy az alapanyagból benzin legyen. A tudósok több száz különböző variánssal kísérleteznek, hogy megtalálják a legjobb receptet.
— Egészen apróra őröljük a szalmaszálakat, aztán öt percig 175 Celsius fokon hevítjük a kapott biomasszát, amihez egy kis savat keverünk. Ebből olyan elegy lesz, amely segít az enzimeknek, hogy a hosszú kémiai láncokat egyedi molekulákra, monomerekre bontsák. Aztán mikroorganizmusokat adunk a keverékhez, és ezek a baktériumok a monomerekből lakmároznak és az egészet végül butanollá alakítják át a folyamat során – mondta Irantzu Alegría biológus.
A folyamathoz szükséges baktériumokat molekuláris biológusok és biomechanikai mérnökök fejlesztették ki az Egyesült Királyságban. Ehhez olyan mikroorganizmust választottak, amely ellenáll bizonyos vegyszereknek.
— A legnagyobb kihívást az alapanyag jelentette. A benne lévő gátlók az erjedési folyamat alatt eléggé kikészítik a baktériumokat. Ezért fejlesztünk olyan baktériumtörzseket, amelyek ellenállnak ezeknek a szereknek – mondta Holly Smith molekuláris biológus.
A laboratóriumi tesztek eredménye szerint az így kapott butanolt 40 százalékos arányban lehet keverni a gázolajjal, és 16 százalékban benzinnel is. A kutatók most gondolkodhatnak tovább.
— A technológia ugye már megvan, kérdés, hogy hogyan lehet csökkenteni az előállítási költségeket. Talán már 5-10 éven belül lesz erre piaci kereslet. És a szabályozást is meg kell változtatni, de amíg nincs elegendő piaci nyomás, addig ez nem igazán fog megtörténni – mondta Edward Timothy Davis biomechanikai mérnök.
A kutatók remélik, hogy a fejlesztésük hozzájárul majd ahhoz, hogy az Európai Unió 2020-ra elérje célját, és a közlekedésben 10 százalék legyen a megújuló forrásból származó üzemanyag aránya.