A The Cube elemzése szerint az európai repülőtereken meredeken emelkedik a drónokkal kapcsolatos zavarok száma.
Az Euronews tényellenőrző egysége, a The Cube nyilvánosan elérhető jelentések elemzése után megállapította, hogy az európai repülőtereken megnégyszereződtek a drónokkal kapcsolatos zavarok 2024 januárja és 2025 novembere között.
A 12 ország több mint 24 repülőterére kiterjedő vizsgálat egyértelmű fordulópontot mutat: miközben 2024-ben és 2025 elején szórványosan jelentettek incidenseket, szeptemberben hirtelen fellendült, majd a következő hónapban érte el a legmagasabb szintet a drónokról szóló jelentések száma.
Belgium volt a leginkább érintett ország, 10 olyan drónokhoz köthető eseményről számolt be, amelyek megzavarták a repülőterei működését.
Az események mindössze nyolc napon belül történtek, november 2. és 9. között, ami miatt leállt a brüsszeli repülőtér, és több tucat járatot töröltek.
A német léginavigációs szolgáltató, a DFS 2025-ben 192 drónnal kapcsolatos repülőtéri zavart regisztrált az előző évi 141 után.
Gyakoribb és zavaró
A drónok repülése az európai repülőterek közelében nem új jelenség a légiforgalmi adatok szerint. Az elmúlt években azonban fokozatosan nőttek a megfigyelések és az események jellege is megváltozott, és egyre nagyobb valószínűséggel vezetett repülőterek ideiglenes bezárásához.
A dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság által a The Cube-nak szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a légiforgalmi irányítók 2025-ben 107 illegális drónjáratról számoltak be a dán repülőterek közelében, a 2024-es 92-höz képest.
Ezeknek csak töredékét rögzítettek a médiában és az interneten, mivel jelentős hatással vannak a légi forgalomra. 2024 decemberében a koppenhágai rendőrség egyetlen, rövid eseményről számolt be a koppenhágai repülőtéren, 2025-re azonban a helyzet drámaian megváltozott. Szeptember 22-23. között a koppenhágai repülőtér feletti drónészlelések a forgalom négy órás felfüggesztését, legalább 109 járat törlését és 51 átirányítását, valamint a forgalom négy órás felfüggesztését okozták.
Ezzel egyidejűleg egy állítólagos drón zavarta meg a közeli norvégiai oslói repülőtér légi forgalmát, és az együttes zavar több mint 20 000 utast érintett, ami eddig a legnagyobb drónokhoz kapcsolódó zavar 2025-ben.
Egy nappal később drónokat észleltek Aalborgban, egy olyan repülőtéren, amely megosztja kifutópályáját a dán légierővel. A hatóságok megerősítették, hogy késések és elterelések voltak.
További drónokat láttak Sønderborg, Esbjerg és Skrydstrup katonai bázisán.
A dániai minta nem egyedülálló. 2025-ben Németországban, Svédországban és Belgiumban is megnövekedett a repülőterek több órás bezárásáról, valamint a légiforgalom jelentős megzavarásáról szóló médiajelentések száma - szemben a 2024-es szórványos vagy kisebb megszakításokkal.
A szakértők szerint a hobbisták számára olcsó, könnyen hozzáférhető drónok növekedése egybeesett Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójával 2022 februárjában, ami felgyorsította a dróntechnológia fejlődését, a repülőtéri zavarok pontos okai és elkövetői azonban sok esetben továbbra is vizsgálat alatt állnak.
Egyes elemzők azt mondták a The Cube-nak, hogy ezek közül a zavarok közül sok a moszkvai hibrid hadviselés jellemzőit viseli, melynek célja a lakosság nyugtalanítása.
Ki áll a drónok mögött?
A lengyel hatóságok közvetlenül Oroszországot hibáztattak. Októberben Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta a The Guardian-nak, hogy úgy tűnik, a drónokat egyetlen helyről, fegyvertelenül indították el - ami azt sugallja, hogy szándékos provokáció történt, azaz nem a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás közben, véletlenül kerültek a drónok Lengyelország légterébe.
Nyitott kérdések
Németországban a rendőrség nagyszabású műveletet indított a müncheni repülőtér körül, miután október elején több drónészlelés többször felfüggesztette a járatokat, de nem találtak elkövetőt.
Egy november elején történt különálló esemény közel két órára felfüggesztette a járatokat a berlini repülőtéren, a rendőrség azt mondta, hogy nem tudják azonnal megtalálni a drónt, amelyet egy tanú észlelt.
Ennek ellenére számos európai vezető nyíltan orosz részvételről beszélt.
A koppenhágai repülőteret szeptemberben bezáró incidenst követően Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy az orosz részvétel „nem zárható ki”, ami összekapcsolja a Lengyelország elleni behatolással és a román légtér feletti újabb incidenssel.
Jens Jespersen dán rendőrfelügyelő azt mondta, a drón bekapcsolta és kikapcsolta a lámpákat, amikor közeledett a repülőtérhez.
Friedrich Merz német kancellár, amikor október elején megjegyezte a drónészlelések tömegét, kijelentette, hogy Németország gyanúja szerint „Oroszország áll a legtöbb drónrepülés mögött”. Ezeket „kémkedési kísérleteknek” nevezte, amelyek célja a „lakosság nyugtalanítása”.
Theo Francken honvédelmi miniszter Belgiumban azt mondta, hogy a november 2. és 9. közötti támadásokról „a fenyegetés súlyos”, és hogy a minta „megfelel a más országokban tapasztalt hibrid technikáknak”.
Szóvivője a The Cube-nak elmondta, hogy az orosz részvétel „hihető”, de minden forgatókönyvet figyelembe vettek.
Oroszország többször tagadta a részvételt. Amikor Szocsiban erről kérdezték, Vlagyimir Putyin orosz elnök nevetett az állításokon.
„Nem küldök többé [drónokat]” - viccelt Putyin. „Se Franciaországba, sem Dániába, sem Koppenhágába.”
A drónok „kifinomultak”
Míg az európai hatóságok nyomozást indítottak a legtöbb esemény kapcsán, nagyon kevés vezetett a gyanúsítottak azonosításához.
„A használt drónok közül sok olyan kicsi és könnyű, hogy egy szabványos radar nincs konfigurálva azok észlelésére” - mondta Dr. David Bacci, az Oxford Thermofluids Institute hőfluiddinamika és akusztika vezető kutatóasszisztense.
Új felügyeleti eszközöket, például nagy felbontású hőképalkotást és akusztikus érzékelőket tesztelnek - mondta Bacci a The Cube-nak, de „valóban azon a szürke területen vagyunk, ahol a probléma gyorsabban növekszik, mint ahogy a megoldásokat alkalmazzák”.
Hozzátette: nehéz nyomon követni a drónok irányításáért felelős személyt, aki kívülről, a repülőtértől több kilométerre üzemeltetheti azokat.
„Van egy sor nyomunk, és ezek a nyomok abból fakadnak, hogy a használt drónok nem olcsó eszközök, amelyeket online lehet megvásárolni” - mondta Michel Liégeois, az UClouvain nemzetközi kapcsolatok professzora a belgiumi észlelések tömegéről.
„Meglehetősen kifinomult drónok, és a tesztek kimutatták, hogy ellenállnak a szokásos zavarási technikáknak” - mondta.
Hozzátette: a célpontok - gyakran repülőterek és katonai bázisok - kiválasztása " jóval meghaladja az átlagpolgár kíváncsiságát. És az a tény, hogy mindez ilyen rövid idő alatt megsokszorozódott, egyértelműen azt mutatja, hogy összehangolt, nem lehet véletlenszerű".
Liégeois rámutatott a drónhadviselési technológia gyors fejlődésére Ukrajnában, valamint Európa növekvő katonai támogatására Kijevnek.
„Tehát az üzenet [Oroszországtól] az: ha ilyen mértékben támogatjátok Ukrajnát az Oroszországgal folytatott háborúban, bizonyos értelemben háborús társakká váltok, és megtorlásnak teszitek ki magatokat, mert károsítjátok Oroszország érdekeit” - fogalmazott. „Jelenleg csak néhány fegyvertelen drónnal repülünk, de ez azt jelenti, hogy többre vagyunk képesek.”