Kęstutis Budrys litván külügyminiszter az Euronewsnak elmondta, hogy a keleti szárny védelme egzisztenciális kérdés a destabilizáló légtérsértések sorozata után.
„A keleti szárny védelme ma már egzisztenciális kérdés Európa számára” – mondta Kęstutis Budrys litván külügyminiszter az Euronewsnak adott interjújában, miután a légtérsértések sorozata a Baltikumtól Lengyelországig magas készültségbe helyezte a tagállamokat.
Több ország is elítélte az európai légtérben észlelt drónok és repülő tárgyak, például léggömbök által okozott zavarokat, mint a régió provokálására és destabilizálására irányuló szándékos törekvést.
A hétvégén Litvánia elfogott néhány, a légterébe berepülő nagy léggömböt, ami miatt le kellett zárni a vilniusi repülőteret. Lengyelország, Dánia, Románia és Észtország szintén észlelt drónokat a légterében.
„Legalább hibrid fenyegetésként kell kezelnünk őket” – mondta az Euronewsnak. „Fehéroroszországból érkező szervezett bűnözéssel van dolgunk. Ha tagadással nem tudunk elrettenteni, akkor büntetéssel kell elrettentenünk.”
Litvánia felszólította az Európai Uniót, hogy légi közlekedést és banki tevékenységet érintő szélesebb körű szankciókat vezessen be Fehéroroszországgal szemben, és erősítse meg a védelmi képességeket a keleti szárnyon, hogy a levegőből érkező hibrid fenyegetések elkerülhetők legyenek. Fehéroroszországot az EU máris súlyos szankciókkal sújtotta, amiért segítette Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Vilnius azonban úgy véli, hogy itt az ideje továbblépni, és összehangolt üzenetet küldeni Minszknek.
„Ez egy tagállam elleni hibrid támadás, és azt akarjuk, hogy a szankciórendszert megerősítsék” – mondta Budrys. „Első lépésként a szankciók kritériumai közé vegyük fel a hibrid fenyegetéseket. Ezt még nem tettük meg sem Oroszországgal, sem Fehéroroszországgal kapcsolatban. A fehérorosz rezsimnek éreznie kell tettei következményeit. Kötelességünk válaszolni.”
Litvánia szerint a nagy léggömbök, amelyeket illegális cigarettakereskedelemre használnak, azon fehéroroszországi kampánynak a részei, amelynek célja, hogy káoszt teremtsen a polgári légi közlekedésben, aggodalmat keltsen a társadalomban, és végső soron csökkentse az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke e hónapban az Európai Parlament előtt tartott beszédében visszhangozta ezeket az aggodalmakat, és azt állította, hogy „valami új és veszélyes dolog történik az égboltunkon”, amelynek célja, hogy próbára tegye az európai elszántságot, miközben Oroszország fenntartja a háborút.
A litvániai incidenst „provokációnak és hibrid fenyegetésnek nevezte, amelyet az EU nem fog eltűrni” – ezt a lépést a litván kormány üdvözölte.
„Egzisztenciális fenyegetés”
Az EU először 2020-ban vezetett be szankciókat az ország ellen, miután az autokrata vezetőt, Aljakszandr Lukasenkát azzal vádolták, hogy manipulálta a választásokat, amelyeket az ellenzék szerint ellopott riválisától, a jelenleg száműzetésben élő Szvjatlana Cihanovszkajától.
Brüsszel további szankciókat vetett ki az országra az Ukrajna elleni 2023-as orosz háborút követően, amelynek során Fehéroroszországot a Kijev elleni katonai művelet kiindulópontjaként használták.
A szankciók azóta crescendoszerűen folytatódtak, és az EU által e hónap elején jóváhagyott 19. csomagban újabb korlátozások szerepelnek. A szakértők azonban azt mondják, hogy továbbra is átirányítják az árukat Fehéroroszországból Oroszországba.
Bár Oroszország és Fehéroroszország szoros kapcsolatokat ápol, Litvánia szerint túl korai lenne eldönteni, hogy Moszkva segíti-e Fehéroroszországot a léggömbök indításában. A litván–fehérorosz határt határozatlan időre lezárták.
„Ahhoz, hogy azt állíthassuk, hogy ez teljes koordinációban történt, több adatra lenne szükségünk” – mondta Budrys az Euronewsnak. „Nem fogunk spekulálni, amíg nem ismerjük az összes részletet.”
Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos, illetve a leginkább veszélyeztetettnek tekintett tagállamok sürgetik a drónellenes eszközök telepítését.
A Bizottság bemutatott egy tervet, amely először a Drone Wall, majd később az Európai Drónkezdeményezés nevet viselte, és amely ezen eszközök fokozására irányul. A javaslat vegyes reakciókat váltott ki a dél-európai tagállamokból, amelyek szerint túlságosan a keleti szárnyra összpontosít, és kevés figyelmet fordít a Földközi-tengerre, és ugyanakkor nem is működőképes.
„Mi fontosabb most Európa számára a biztonságnál? Minden más érdektelen, ha a polgáraink nincsenek biztonságban” – mondta Budrys. „Ez egzisztenciális kérdés.”