Aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja - állította a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szerinte aki békét akar, az békét csinál, de ma a nagyhatalmak közül csak az Amerikai Egyesült Államok akar békét.
A kormányfő kifejtette: miután a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, "aki Ukrajnát és egyúttal a háborút támogatja, az egyben adóemelést, a nemzeti kormányoktól történő pénzelvonást támogat, mert Brüsszelnek nincs pénze".
Kiemelte: aki békét akar, az békét csinál, de ma a nagyhatalmak közül szerinte csak az Amerikai Egyesült Államok akar békét. Ma az amerikai elnök békekísérleteinek legfontosabb akadálya az európai országok azon csoportja, amely magát úgy hívja, hogy a tettrekészek koalíciója. Orbán szerint ők hajlandók másokat háborúba küldeni, hogy meghaljanak, mert ők még nem mennek, még csak fegyverkeznek.
A kormányfő szerint ma az Egyesült Államok és az Európai Unió között lényegi ellentmondás van a háború lezárásának mikéntjét illetően, de ezt nem vallják be, mert nem akarnak egy transzatlanti konfliktust.
A miniszterelnök szerint a helyzet egy éve még rosszabb volt, mert akkor az Egyesült Államok is háborús készültséget mutatott. Azt állította, hogy ma az oroszok is "bizonyos feltételek mellett" készséget mutatnak a békekötésre.
Ez némileg ellentmond annak, hogy a Budapestre tervezett orosz-amerikai csúcsot azért kellett elhalasztani, mert Washingtonban úgy látták, a Kreml semmilyen maximalista követeléséből nem hajlandó engedni. Trump közölte: nem látja értelmét "elvesztegetett időt" tölteni Putyinnal.
Orbán a Kossuth rádióban érthetőnek nevezte, hogy mivel az ukránok honvédő háborút vívnak, ezért nem akarják befejezni a harcot. Az európaiak pedig "ezt finanszírozzák és nem látják be, hogy ez a konfliktus nem a harctéren fog eldőlni."
Szerinte ma egy fegyverkezési verseny kezdetén vagyunk, és Európa "kótyagosan kóvályog egy olyan helyzet felé, ami egyre közvetlenebb háborús veszélyt jelent". Ebben a helyzetben nagyon tudatosan "meg kell vetni a lábunkat, a sarkunkat", és "a béke oldalán" kell maradni.
A fentebb említett maximalista követelések
Pénteken azt írta a Financial Times, hogy az Egyesült Államok mondta le Donald Trump és Vlagyimir Putyin budapesti találkozóját, és részletezte, hogy ennek oka az volt, hogy az oroszok túlzó területi követelésekről tájékoztatták a Fehér Házat. A brit lap szerint ezt egy feszült diplomáciai telefonbeszélgetés követte, és úgy tudják, hogy az egyeztetést követően a Szergej Lavrov vezette orosz külügyminisztérium egy olyan dokumentumot küldött az amerikai külügynek, melyben
- egyrészt jelentős területi engedményeket követeltek a békéért cserébe,
- másrészt pedig azt, hogy Ukrajna számottevően csökkentse haderejét,
- illetve hogy garantálják, hogy az ország soha nem csatlakozhat a NATO-hoz.
Lavrov és Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezt követően telefonon egyeztettek, Rubio pedig közölte Trumppal, hogy Putyin nem mutat hajlandóságot a tárgyalásokra. A Fehér Házban ekkor felmerült, hogy érdemes-e addig tárgyalni Moszkvával, amíg a Kreml nem változtat az álláspontján. Az FT szerint Trump több rugalmasságot vár Putyintól, de amíg ezt nem látja, addig nem ül vele tárgyalóasztalhoz.
Békecsúcs híján Washington szankciókat vetett ki a két legnagyobb orosz olajvállalatra, ami a Kreml szerint barátságtalan lépés volt.