Az EU bővítési folyamata azzal a rizikóval jár, hogy az új tagországok szakképzett munkavállalói a Nyugat-Balkánról elvándorolhatnak lehetőségek után kutatva. A helyzetet bonyolítja, hogy az EU-ban az elöregedő népesség és az alacsony termékenységi ráta miatt súlyos munkaerőhiány van.
Az új országok csatlakozása az Európai Unióhoz azzal a veszéllyel jár, hogy az újabb tagállamokban súlyosbítja a kritikus munkaerőhiányt és az agyelszívást.
Miközben az Európai Unió integrációja üzleti és befektetési lehetőségeket teremthet, a szabad mozgás bevezetésével a munkavállalók tömeges áttelepülését is elősegítheti, akik a gazdagabb tagállamokban keresnek jobb fizetéseket és munkahelyeket. Ennek eredményeképpen a bővítés negatív másodlagos hatásokat okozhat a helyi gazdaságokban.
Horvátország, amely 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, a Világbank adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 400 ezer lakost veszített egy évtized alatt, és ezzel az országot a legnagyobb népességcsökkenést tapasztaló öt uniós ország közé sorolta. A 2007-ben csatlakozott Románia esetében az elvándorlás még szélsőségesebb volt. Az OECD szerint minden negyedik román az országon kívül él.
A helyzetet bonyolítja, hogy az EU-ban az elöregedő népesség és az alacsony termékenységi ráta miatt súlyos munkaerőhiány van. Az előrejelzések szerintaz unió 2050-ig évente egymillió munkavállalót veszít. Az elmúlt években a munkavállalók mobilitása a tömb 27 tagállama között enyhítette a munkaerőhiányt, de nem mindig egyenlő mértékben, mivel a dél- és kelet-európai országok a fejlett országok javára történő agyelszívás miatt a képzett munkaerő elvándorlásától szenvednek, ami a gazdaságuk rovására megy.
"Miközben a Nyugat-Balkánról a (szakképzett) migránsok elvándorlása évtizedek óta tart, az EU-csatlakozás tovább súlyosbíthatja ezt a jelenséget, ahogyan azt az előző bővítés során is láthattuk" - mondta Lien Jansen, a KU Leuven egyetem PhD-kutatója az Euronewsnak.
A schengeni vízumliberalizáció megkönnyítette a mobilitást, és felgyorsította ezt a hosszú távú tendenciát is, mivel sok munkavállaló kihasználja a lehetőséget, hogy szezonális munka céljából az EU-ba utazzon - mondta Jansen. "Az uniós tagság a fennmaradó munkaerő-piaci akadályok felszámolásával ezt a folyamatot általában tovább fokozza" - tette hozzá.
Egyes szakértők mégis úgy vélik, hogy az EU-hoz való csatlakozás hatása a következő bővítéskor nem lesz olyan drasztikus, mivel a tagjelölt országok egy része már évtizedek óta elakadt a folyamatban, és már megtapasztalta a gazdagabb tagállamokba irányuló kivándorlási hullámot.
Montenegró 2008-ban, Albánia pedig 2009-ben nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét. Észak-Macedónia 22 évvel ezelőtt tette ezt meg. Azóta is folytatódik a kivándorlás.
A tágabb értelemben vett Balkánon folyamatos demográfiai változást tapasztalnak, mivel a munkaképes korú lakosság száma csökkent, és az előrejelzések szerint 2050-re mintegy 20%-kal fog csökkenni. Az évtized végére a Világbank előrejelzései szerint több mint 190 ezer munkavállaló fog hiányozni, ha a balkáni régióban a jelenlegi munkaerődinamika folytatódik.
A Bruegel 2025-ös tanulmánya szerint a nyugat-balkáni országok - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - egyes gazdasági ágazatai komoly stresszterhelésnek vannak kitéve, különösen az egészségügy, az építőipar és a feldolgozóipar területén.
"Fontos kiemelni, hogy a kivándorlásnak gazdasági haszna is lehet, beleértve a kereskedelmet, a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) és a migránsok fogadó országaiból érkező pénzátutalásokat" - áll a Bruegel kutatásában. "Tanulmányunk azt mutatja, hogy ez is előfordulhat".
Oroszország 2022 eleji teljes körű ukrajnai inváziója óta az EU új lendületet adott az unió bővítésének, mint stratégiai prioritásnak. 2023-ban bejelentette a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervét, amely kifejezetten a gazdasági fejlődést és a társadalmi-gazdasági konvergenciát célozza. A Bizottság szerint a terv a következő évtizedben megduplázhatja a régió gazdaságát.
"Az EU most először kínál részleges belépést ezeknek az országoknak az egységes piacra, mielőtt teljes mértékben csatlakoznának az EU-hoz, feltételek és reformok alapján" - mondta Nina Vujanović, a Bruegel társult munkatársa az Euronewsnak.
Az egyik hátráltató tényező azonban az, hogy a fejlett európai gazdaságok rövid távon is profitálnak a szakképzett munkaerőnek a Nyugat-Balkánról történő kivándorlásából, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban, például az egészségügyben - tette hozzá Jansen.
"Az EU-ba való belépésből származó növekedési előnyök meghaladják a népességveszteséget" - mondta Vujanović. Hozzátette, hogy a blokkhoz csatlakozott valamennyi közép- és kelet-európai országban erősebb gazdasági konvergenciát tapasztaltak az agyelszívás hatása ellenére.
Vujanović azt is kifejtette, hogy az EU egységes piacára való belépés növekedési potenciált nyit az ilyen kis gazdaságok számára, mivel lehetővé teszi az uniós ellátási láncokba való jobb integrációt.
Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Moldova az egységes eurófizetési térség (SEPA) része, ami a növekedési tervben szereplő feltétel, és azt jelenti, hogy az EU és az országaik közötti határokon átnyúló fizetések sokkal gyorsabbak és olcsóbbak.
Az Európai Bizottság várhatóan november 4-én mutatja be a tagjelölt országok éves értékelését, amelyben felméri a tagjelölt országok előrehaladását, és ajánlásokat fogalmaz meg olyan területeken, mint a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás.
Mik a lehetséges megoldások?
Az EU kezdhetné azzal, hogy a közelgő bővítési jelentésében a bővítéssel kapcsolatos közös kihívásként ismeri el az agyelszívás hatását - mondta Lune Bernstein, a "Navigating brain drain in the Western Balkans" című 2024-es jelentés társszerzője.
Bernstein szerint a tehetségek megtartását és vonzását segítő támogató intézkedésekre is szükség lenne, mint például a finanszírozás összekapcsolása a helyi foglalkoztatással vagy a körkörös migráció előmozdítása.
"A tagjelölt országok a szakképzett munkavállalókat elüldöző tényezők csökkentésére összpontosíthatnának, például az oktatásból a munkába való eljutás útjának javításával, a kulcsfontosságú ágazatok megerősítésével és jobb munkakörülmények biztosításával" - tette hozzá.
Néhány ország, amely tisztában van a problémával, már megkezdte a reformok végrehajtását, hogy ösztönözze állampolgárai visszatérését. Szerbiában például adókedvezményt kapnak azok a munkáltatók, akik a diaszpórából visszatelepülteket alkalmaznak az innováció és a képzett ágazatokban.
Lengyelország 2022-ben próbálkozott hasonló mechanizmussal, amikor adókedvezményt vezetett be az országba visszatérő lengyelek számára. Eddig 25 ezer ember részesült a programból.
A jogosultsághoz az kell, hogy valaki legalább három év külföldön töltött idő után térjen vissza Lengyelországba. A program négyéves személyi jövedelemadó-mentességet biztosít a 85 500 zloty (kb. 20 166 euró) alatti jövedelmek után.