Több tagjelölt ország is évtizedek óta vár a csatlakozásra, mindhiába.
Jelenleg kilenc ország kopogtat az Európai Unió kapuján abban bízva, hogy hamarosan a közösség tagjává válhat. A EU bővítési folyamata azonban gyakorlatilag elakadt az elmúlt évtizedben.
Észak-Macedónia 2004-ben, Montenegró és Szerbia 2008-ban, Albánia 2009-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, de még mindig messze vannak a tagságtól. Az utolsóként csatlakozó Horvátországnak az egész folyamat csupán tíz évig tartott. A tagállamok azonban sokkal óvatosabbak lettek azóta.
„A tagsághoz sokkal több feltételnek kell megfelelni. Számos szabályt kell betartani, biztosítani kell a jogállamiságot, át kell ültetni az uniós jogot a belső jogba és meg kell felelni több olyan referenciaértéknek, ami régen nem létezett. A geopolitikai helyzet is sokkal nagyobb kihívást okoz" - magyarázta egy az Európai Néppárthoz kötődő agytröszt, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának kutatója, Teona Lavrelashvili.
A fő akadály az, hogy a csatlakozási folyamat legtöbb döntését egyhangúlag kell meghozniuk a tagállamoknak. Így akár egyetlen ország ellenállása is évekre meg tudja akasztani a folyamatot. A rekorder Törökország, ők 38 éve adták be a kérelmüket, de a közeljövőben nincs esély az ország csatlakozására.
Uniós berkekben felmerült egy megoldás a patthelyzet feloldására: egyesek azt javasolják, hogy az új tagállamok ne teljes tagságot kapjanak, hanem részlegest, vétójog nélkül. Erről a javaslatról azonban még nem tárgyalták érdemben a tagállamok vezetői.