A drónos incidensek az egész EU-ban növelik a bizonytalanságot és próbára teszi a rugalmasságot. Egyesek Oroszországhoz köthetők, mások viszont megmagyarázhatatlanok, ami rávilágít a felkészültség hiányosságaira és az egységes európai válaszlépések szükségességére.
HIRDETÉS
"Drónháború" – így jellemzik egyes megfigyelők az ukrajnai konfliktust. A drónok azonban már nem korlátozódnak ukrán területre. Az elmúlt hetekben megszaporodtak az Európai Unió határain belüli – állítólag orosz eszközökkel kapcsolatos – incidensek, ami aggodalmat kelt az eredetüket, valamint azt illetően, hogy ez mit jelenthet a konfliktus jövőjére nézve.
Az Euronews annak járt utána, mivel jár ez Európa biztonsága szempontjából.
Számos incidens Európa-szerte
A szeptembert az európai légtérbe való behatolások és megsértések sorozata jellemezte, amelyeket azonosítatlan repülő tárgyak követtek el.
Szeptember 9-én 19 orosz drón hatolt be lengyel területre, amelyek közül négyet elfogtak. Négy nappal később Romániában figyeltek meg hasonló légi eszközöket, míg a múlt héten a koppenhágai és oslói repülőtereken felfüggesztették a közlekedést, miután drónokat észleltek a közelben.
Robert Garbett, a Drone Major Group alapítója és vezérigazgatója szerint ezek a drónok feltehetően kis hatótávolságúak voltak.
"Valószínű, hogy a támadásban használt drónok pusztán a behatolás hossza miatt Hybrid VTOL rendszerek voltak. A forgószárnyas rendszerek általában csak egy órán keresztül képesek működni, hacsak nem hidrogénnel vagy kőolajjal hajtják őket, ami azt jelenti, hogy a drónokat a behatolási zóna közeléből irányították."
Még ha nem is történt támadás, Garbett megjegyezte, hogy az ilyen drónos behatolások mindig kockázatot jelentenek: "Robbanószerkezeteket hordozhatnak magukkal, amelyeket kamikaze akcióval szabadíthatnak fel vagy robbanthatnak fel. Ezek a behatolások megzavarhatják és károsíthatják gazdaságainkat, adatokat gyűjthetnek a létfontosságú nemzeti infrastruktúránkról (CNI), valamint félelmet és megosztottságot kelthetnek a nyugati lakosság körében".
Franciaországban szeptember 21-ről 22-re virradó éjszaka drónok repültek el egy katonai bázis fölött. Egyelőre nem világos, hogy az üzemeltetők ellenséges szereplők vagy amatőr bámészkodók voltak-e.
Nehéz bizonyítani az eredetet
Pontosan ez a kétértelműség teszi az ilyen incidenseket olyan bonyolulttá.
Christophe Gomart, francia európai parlamenti képviselő és a katonai hírszerzés korábbi nemzeti igazgatója három lehetséges magyarázatot javasolt: "Zavarás, amelynek következtében a drónok elveszítik az irányítást, szándékos provokáció, amelynek célja a reakciók tesztelése, vagy Lengyelország, Románia, és ezen keresztül az EU és a NATO védelmi képességeinek felmérésére tett kísérletek".
Michel Liégeois, a Louvaini Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint az eredettel kapcsolatos kétségek táplálása orosz stratégiára vall.
"A hibrid hadviselés célja az európai országok destabilizálása és a kulcsfontosságú infrastruktúrák, például a tömegközlekedés megzavarása. A légi közlekedés lelassulása gazdasági veszteségeket okoz és a közvélemény frusztrációját táplálja" – mondta.
De óva intett a következtetések elhamarkodott levonásától: nem minden incidens hozható automatikusan Moszkvához, bár a gyakoriság szándékos destabilizálásra utal.
Míg a Lengyelországban és Észtországban azonosított drónokról bebizonyosodott, hogy oroszok voltak, a Dániában és Norvégiában észlelteket még vizsgálják.
"A lengyel légtér megsértése és a dán repülőtereken történt zavarások szándékos és összehangolt akciók voltak" – mondta Riho Terras észt európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament biztonsági és védelmi bizottságának alelnöke.
Elismerte azonban, hogy a végleges bizonyítékokat nem lehet megtalálni – ez megszokott minta a balti régióban, ahol az orosz szabotázs gyanúja gyakran maradt bizonyítatlanul.
Gomart tábornok megjegyezte, hogy Dánia Ukrajnának nyújtott erős támogatása miatt valószínű célpont lehet, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem zárható ki az egyének kíváncsisága vagy figyelemfelkeltő magatartása: "Néhány úgynevezett "hasznos idióta" saját drónokat indíthat, ami csak fokozza a jogos félelmeket".
Liégeois szerint maga a bizonytalanság is a stratégia része: "Az indítékok és az elkövetők tisztázatlansága felerősíti a közvélemény aggodalmát".
Oroszország tagadta, hogy bármi köze lenne a támadásokhoz, de több szakértő úgy véli, hogy sokat nyerhet.
Politikai üzenetek a katonai célok helyett?
Salvatore De Meo olasz európai parlamenti képviselő szerint Putyin elnök "teszteli az uniós országok és általában a Nyugat reakcióit". Nem hiszem, hogy konkrét katonai célok, inkább politikai üzenetek vannak. Nem hiszem, hogy Putyin egy harmadik világháborút akar kirobbantani".
Az ismételt provokációk ellenére az európaiak viszonylag egységesek maradtak –jegyezte meg Liégeois, aki szerint Oroszországot meglepte az EU összetartása és gyors reakciója az ukrajnai háború kezdete óta.
Duquesne csatlakozott ehhez a véleményhez: "Az európai dróntámadások azt mutatják, hogy a civil társadalmak immár saját célpontjaik. A kihívás nem csupán a technikai fenyegetés semlegesítése, hanem a polgárok bizalmának és biztonságérzetének megőrzése."
Felkészült az EU a drónok támadásaira?
Riho Terras észt európai parlamenti képviselő aggódik az EU felkészültségét illetően. "Európa drónok elleni békeidőszaki védekezése aggasztóan gyenge. A keleti szárny országai nem voltak felkészülve arra, hogy megfelelő eszközökkel válaszoljanak az alacsony költségű provokációkra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az olcsó drónokat drága rakétákkal vagy sugárhajtású repülőgépekkel ellensúlyozzuk."
Néhány ország, például Franciaország már bizonyította, hogy képes a drónok elleni védelemre – nevezetesen a 2024 nyarán az olimpiai játékok idejére telepített drónelhárító rendszerrel. De az ilyen intézkedések nem terjedtek el széles körben.
A tagállamok között eltérések vannak: míg egyesek fejlett drónelhárító rendszerekkel rendelkeznek, mások korlátozott megfigyelésre hagyatkoznak. A fenyegetés megítélése is eltérő a blokkban: a keleti országok Oroszországot tekintik a fő veszélynek, míg a déli államok olyan kérdésekre összpontosítanak, mint az illegális migráció.
Gomart tábornok és törvényhozó hangsúlyozta, hogy Európának "előbb fel kell építenie az erejét, mielőtt megmutatná. Jelenleg Európa nem különösebben fitt". Rámutatott, hogy új technológiákba kell beruházni, például olyan lézerfegyverekbe, amelyek képesek a drónok semlegesítésére anélkül, hogy a polgári lakosságot károsítanák.
Az EU drónfala
A múlt héten az Európai Bizottság felvetette egy "drónfal" - egy felderítő és reagáló hálózat - ötletét az EU keleti szárnya mentén. Ez a rendszer állítólag észlelné és megsemmisítené az EU-ba belépő gyanús drónokat.
A kezdeményezésben tíz EU-tagállam vett részt: Bulgária, Dánia, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Finnország, valamint a legfejlettebb drónképességekkel rendelkező ország, Ukrajna.
Riho Terras európai parlamenti képviselő az elképzelést az izraeli Vaskupolához hasonlította, amely az iráni légitámadások ellen bizonyult hatékonynak. Ugyanakkor felszólította a többi tagot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és osszák meg a terheket, elismerve a biztonsági prioritások közötti különbségeket.
A kezdeményezést valóban fenntartásokkal fogadták a nyugati országok törvényhozói – mondta az Euronewsnak az olasz De Meo. "Ez továbbra is egy alakulóban lévő politikai irányvonal, és még nem egy teljesen kiépített operatív rendszer".
A francia Gomart tábornok pedig óva intett attól, hogy túlságosan a fal metaforára hagyatkozzunk: "Egy fal mindig megkerülhető. Soha nem tart örökké" – mondta. Liégeois hozzátette, hogy a védelmi intézkedéseknek nemcsak az EU határainál, hanem az EU területén belülről érkező fenyegetésekre is összpontosítaniuk kell.
Az egység mint végső védelem
A jövőre nézve Farah Duquesne Weber, a brüsszeli Sierra Tango ügynökség munkatársa hangsúlyozta, hogy a kihívás legalább annyira társadalmi, mint katonai jellegű: "Minden egyes támadás Európa kohéziójának próbája. Ezek az akciók a közvélemény megosztására és a szorongás szítására irányulnak. Az egység a leghatékonyabb védelem".
Ezt a nézetet Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette. "Egy lyukas fal építése nem fog működni. Egyetlen, északról délre húzódó pajzsra van szükségünk" – mondta egy sajtótájékoztatón.
Az állam- és kormányfők várhatóan a szerdai koppenhágai informális csúcstalálkozón vitatják meg a drónfal megvalósítását. A megbeszélés hangneméről és sürgősségéről árulkodik, hogy a találkozó idejére Dániában bevezetett dróntilalom és több együttműködő tagállam hadserege által alkalmazott többszörös biztonsági intézkedések védik majd őket.