A Nyugat sokat tanulhat dróniparának fejlesztéséhez Ukrajna háborús tapasztalataiból. Komplex légvédelmi rendszert kell kiépíteni a keleti határokra, hogy a NATO elhárítsa az orosz provokációkat. Interjú Kaiser Ferenc egyetemi docenssel.
HIRDETÉS
Az ukrajnai háborúban egyre fontosabb szerepet játszanak a drónok. Becslések szerint a szemben álló hadseregek veszteségeinek 70 százalékát dróntámadások okozzák, és egyre többször a civil lakosság is megszenvedi az azokkal végrehajtott légi csapásokat. A lengyelországi orosz drónincidens is megmutatta, hogy a NATO-nak is hatékonyabban kell cselekednie tagállamai védelmében.
Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanszékének docensét kérdeztük.
Legtöbben csak a polgári használatú drónokat ismerik. Milyen méretűek és felszerelésűek a katonai drónok?
Hihetetlenül nagy a variációs lehetőség. Használnak rengeteg olyan drónt is, mint a polgári életben. Felderítésre, megfigyelésre kis, kamerás drónokat, aztán ott vannak a First Person View (FPV) drónok, amelyekkel kisebb méretű bombákat is le tudnak dobni. Vannak jóval nagyobbak is. Az oroszok például nagy tömegben gyártják a Sahed 136-ost, most már Gerannak hívják. Ott az egész drón össztömege meghaladja az egy tonnát. Az ukránoknak van a Flamingo manőverező robotrepülőgépük, annak a csak a robbanófeje egy tonna, az egész pedig több mint 4 tonnás. Fontos, hogy nem csak autonóm repülőeszközökről, UAV-kről beszélünk, hanem UGV-kről (unmanned ground vehicle), vezető nélküli szárazföldi eszközökről is, amelyeknél a nagyobbakra géppuskát is lehet szerelni. Veszélyesebb helyeken ezeket használják sebesültek evakuálására is. És vannak USV-k is, vezető vagy operátor nélküli tengeri drónok. Az ukránok ilyenekkel szorították ki az orosz flottát a Fekete-tenger északnyugati medencéjéből. És létezik annak tenger alatt járó változata is. Egyre komolyabb fejlesztések zajlanak, mert jól láthatóan ez a jövő.
Hol gyártják ezeket, és nagyságrendileg mennyi van belőlük?
Az ukránok irgalmatlan menyiséget, havi egymillió különféle típusú drónt állítanak elő, a persze a kisebb, FPV drónokból a legtöbbet. A Flamingo szárnyas bombából napi 8-10 darabra tervezik felfuttatni a gyártást. A Magura tengeri drónokat jetskik alapján, azok alkatrészeivel tervezik, azokból napi egy-kettőt tudnak összerakni. A kisebb drónokból százával állítanak elő naponta, és az a félelmetes, hogy nincs gyáruk. Van műhely, ahol összeszerelik, de amúgy sufnikban, garázsokban, 3D-nyomtatókkal készítik, amit lehet. Nagyon diverzifikált a gyártáslánc, pont azért, hogy az oroszok ne tudják megtámadni őket. Nyilván az oroszok ennél egyszerűbben tudnak működni, de náluk is sokféle drón van. Olyan messzire elviszik a gyártósorokat Ukrajnától, hogy azokat ne érje el az ukrán haderő. Egy hatalmas területű országban ezt könnyen meg tudják oldani.
A drónoknál az elhárítás is folyamatosan fejlődik?
Folyamatosan korszerűsítenek. Ha valaki kijön valami új eszközzel, azonnal elkezdik megtervezni az ellentevékenységet. Igyekeznek lezuhant vagy becsapódott drónok alkatrészeit is összegyűjteni, hogy minden információt összeszedjenek a másik fegyverrendszeréről, mert a saját oldalon a katonáik vagy a polgári lakosság élete múlik azon, hogy a támadást ki tudják-e védeni, vagy sem. Folyamatosan tesztelik, vizsgálják a beérkező eszközöket, hogy megállapítsák, hogyan lehet a leghatékonyabban lelőni az ellenséges drónokat. Mind a két fél nagyon odafigyel, mit csinál a másik.
Mekkora átlagosan azok hatótávolsága, veszélyeztethetik-e Közép- vagy Nyugat-Európát is az oroszok?
Igazából nem az orosz drónoktól kell félni. Azok relatíve alacsony sebességűek, és nem túl magasan repülnek. A ballisztikus rakétáival Oroszország könnyebben és gyorsabban eléri Nyugat-Európát, és azok ellen nincs elegendő védelem, nagyon kevés az elfogórakéta. A ballisztikus rakéták gyorsabban és sokkal nehezebben lelőhető módon juttatják el a robbanófejet Európába. És az igazi elrettentést az adja, hogy Oroszországnak 5600 nukleáris robbanófeje van.
Oroszország fölényben van-e a drónfejlesztés terén Ukrajnával és a NATO-val szemben?
Nem, de korábban kezdték, és van egy nagyon komoly előnyük a NATO-val szemben: a harctéri tapasztalat. Irgalmatlan mennyiséget vetettek be. Az ukránok rengeteget lelőttek ugyan közülük, de az oroszok abból is tanulnak. Amiben az oroszok most a világ legtöbb országa előtt vannak, az a harci tapasztalat és beválás a drónjaik és operátoraik esetében.
Mit kellene tennie a NATO-nak a kelet-európai tagállamok védelme érdekében?
Most zajlik egy európai uniós egyeztetés az úgynevezett drónfalról. Komplex légvédelmi rendszert kell kiépíteni a keleti határokra. Elektromos zavaróberendezéseket, légvédelmi rakétaindító állásokat, hatalmas felderítő lokátorokat, tűzvezető lokátorokat, melyek a célpontokat nyomon követik. Telepíteni kell különféle vadászgépeket, légvédelmi rakétákat, tehát fokozni kell a védelmi képességet. És esetenként bizony kicsit agresszívabban kellene fellépni az oroszokkal szemben, mert ők tudatosan trollkodnak, feszegetik a határokat, igyekeznek elmenni a falig, igyekeznek megtörni az európaiakat, ami hosszú távon nem szerencsés történet.
Ukrajna katonai támogatásában mennyire jelentős a drónipar? A Nyugat tud-e exportálni, vagy csak finanszírozhatja az ottani gyártást?
Leginkább finanszírozza. Bizonyos alkatrészeket beszállít, de nagyon sok alkatrészt még mindig Kínából vesznek az ukránok, mert ott olcsóbb. Ami fontos, hogy Ukrajna nem tud pénzzel fizetni, nem tud nyersanyagokkal fizetni, mert háborúban nehéz kitermelni őket. Élelmiszer-fölöslege lenne, de a háború miatt csökkent a termőterület, és egy csomó rész nem művelhető, mert harcok színtere. Amivel fizetni tud, azok a tapasztalatok. Biztos vagyok benne, hogy a megszerzett tapasztalatokat Ukrajna megosztja a szövetségeseivel.
Az ukránok már a határtól több mint ezer kilométerre lévő oroszországi célpontokat is támadtak, károkat okozva olajfinomítókban is. Emiatt benzinhiány alakult ki több orosz városban. Lehet ennek olyan hatása, hogy a háború ellen fordítja az orosz közvéleményt?
Nagyon komolyan kontrollált totalitárius rezsimről beszélünk. Hogy a lakosságnak mi a véleménye, azt nem tudjuk, mert kimondani sem merik. Amikor egy háborúellenes gyerekrajzért a gyerek édesapját csukják le két év börtönre, az mindent elmond az orosz rezsim működéséről. Az ukránok egész hatékonyan támadják az orosz olajfinomítókat, ezzel csökkentik a polgári lakosság számára hozzáférhető üzemanyagokat, a háborúban azonban a haderő nem szenvedhet szükséget, annak ellátását nem fenyegeti semmi, tehát Oroszország tudja folytatni a háborút. A polgári lakosság véleménynyilvánító súlya pedig nem túl erős. Szerintem nem tudja Ukrajna az energetikai infrastruktúra támadásával odakényszeríteni Oroszországot a tárgyalóasztalhoz.
Mi a véleménye Ukrajna nyugati támogatásáról?
Nyilván az ukránok sokkal többet szeretnének, sokan viszont azt mondják, hogy egy fillérrel se többet. Ukrajna támogatását szerintem fenn kell tartani, mert anélkül összeomlik, és akkor területe jelentős részét Oroszország megszerezné. A mostaninál is sokkal hosszabb közös határa lenne a lengyelekkel, ami nem lenne jó dolog. Ráadásul ez üzenet lenne a többi autoriter rezsimnek. A precedens a nemzetközi jogban mindig veszélyes, hogy fegyveres erővel megváltoztathatod a határaidat. Ugyanakkor egyezkedni is kell, jól látható, hogy katonailag ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Valamilyen kompromisszumos megállapodásra lenne szükség, csak az a baj, hogy erre a készség egyik oldal részéről sem látszik. Az oroszok részéről még annyira sem, mert a fronton ők támadnak. Ők állnak nyerésre, és nekik a jelenlegi helyzet megfelel.