Románia hiánya tavaly messze a legmagasabb volt az EU-ban, az éves GDP 9,3%-át tette ki. Ez több mint háromszorosa Brüsszel 3%-os hivatalos költségvetési határértékének, amihez képest még Franciaország 5,8%-os hiánya is eltörpül - írja az Euractiv elemzője.
HIRDETÉS
Az aggsztó hiány mellett Románia hitelfelvételi költségei is jóval magasabbak Franciaországénál, a bukaresti tízéves kötvények hozama jelenleg 7,4% körül mozog, ami több mint kétszerese a Párizs által fizetett 3,6%-os kamatnak - állapítja meg a román gazdaságot elemző írásában az Euractiv.
A szerző szerint ennél is alattomosabb azonban az a mód, ahogyan Románia gazdasági problémái – köztük a mélyen gyökerező egyenlőtlenség, a magas szintű korrupció, a romló közinfrastruktúra és közszolgáltatások – súlyosbítják az ország akut politikai válságát.
A cikk ismét Franciaországgal von párhuzamot: miközben Párizs egyre kétségbeesettebb küzdelmet folytat a politikai szélsőségesség ellen, Romániában a szélsőjobboldali erők már megnyerték a nemzeti választásokat, amikor a NATO-ellenes, oroszbarát populista Călin Georgescu győzelmet aratott a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójában (az alkotmánybíróság aztán idén márciusban kizárta Georgescut a májusi megismételt elnökválasztásról).
Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy Nicușor Dan liberális, Nyugat-barát jelölt szűk májusi győzelme egy másik szélsőjobboldali kihívóval szemben csak korlátozott időt biztosított a stratégiailag kulcsfontosságú fekete-tengeri országnak a gazdaság rendbetételére.
Az ország új centrista koalíciós kormányát belső viszályok emésztik a szigorú megszorító intézkedéscsomag hatálya és részletei miatt, amely magában foglalja az alapvető termékek, például az élelmiszerek áfájának meredek emelését, a közberuházások csökkentését, valamint a nyugdíjak és a közszféra bérei befagyasztását - írja a brüsszeli lap.
Ezeknek az intézkedéseknek – amelyekkel szemben a vállalkozások, a szakszervezetek és sok polgár is heves ellenállást tanúsított – az ellenére Ilie Bolojan kormányfő a héten elismerte, hogy Románia költségvetési hiánya idén 8,4%-ra csökken, ami jóval meghaladja az Európai Bizottsággal eredetileg megállapodott 7%-os célt.
A szerző szerint ugyanakkor van három jó okunk nem túlságosan aggódni a román gazdaság helyzete miatt.
- Bár Románia hiányának mértéke rendkívül magas, adósságszintje – legalábbis európai viszonylatban – továbbra is rendkívül alacsony. Az adósság/GDP arány 55,8% – bár gyorsan emelkedik –, jóval az EU 60%-os hivatalos felső határa és az EU 81,8%-os átlaga alatt van (Görögország adósságaránya az euróövezeti válság kezdetén, 2009-ben csaknem 130% volt).
- Bár a megszorító intézkedések valószínűleg káros hatással lesznek a növekedésre, szinte biztos, hogy messze elmaradnak a Görögországot az elmúlt évtizedben sújtó hatalmas, 25%-os visszaeséstől. (Az ING előrejelzése szerint Románia gazdasága idén 0,3%-kal, 2026-ban pedig 1,7%-kal fog növekedni.
- Végül, és a lap szerint talán még ennél is fontosabb, hogy Románia nem tagja a 20 országot tömörítő euróövezetnek, ami további mozgásteret biztosít számára a monetáris politika gazdaságélénkítésre való szabásához, és korlátozza a pénzügyi "begyűrűzés" kockázatát a valutaövezet többi részére.