Parlamenti felszólalásában a miniszterelnök a szokásos témákat hozta elő, tehát a migránspaktumról, a szerinte elbaltázott brüsszeli gazdaságpolitikáról, Kína és az Egyesült Államok előretöréséről és az ukrajnai háborúról beszélt. De először megnevezte, hogy kit kéne magyar űrispánnak nevezni.
HIRDETÉS
Megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka, az első napon délután 1 órakor Orbán Viktor napirend előtti felszólalásban intézett beszédet a képviselőkhöz. Kezdésnek közölte, hogy negyvenöt év után újra magyar zászló lobogott a világűrben, mivel Kapu Tibor a magasba repítette Magyarországot, majd gratulált a második magyar űrhajósnak. Orbán ezt követően köszönetet mondott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak, és megjegyezte, hogy a miniszteri biztos "mostantól kiérdemelte az űrispán nevet.” A beszéd eddig volt rendhagyó, innentől kezdve a szokásos forgatókönyv jött a Trump-EU-Ukrajna-Kína-India tengelyen.
Orbán elsőként megjegyezte, hogy a nyár folyamán az európai politikában számos jelentős esemény történt, ezzel együtt újdonságnak tartja, hogy az Egyesült Államok elnöke végrehajtja a választási ígéreteit (utalva ezzel arra, hogy szerinte Joe Biden korábbi amerikai elnök nem tett így, ellenben Donald Trump jelenlegi elnök így tesz), amitől szerinte a Nyugat elszokott. „Az Egyesült Államok elkezdte a ma ismert kereskedelmi világrend átalakítását” – közölte Orbán, hozzátéve, hogy szerinte Kína és India „felvették a kesztyűt”, ugyanis látható, hogy India szorosabbra fűzte a kapcsolatait a kínai–orosz tengellyel.
Orbán szerint az Európai Unió tovább gyengült, Ursula von der Leyen pedig évértékelő beszédében elmondta, hogy Ukrajna finanszírozása a legfontosabb, és lesznek új kereskedelmi megállapodások is, csakhogy szerinte ezek ellen a tagállamok egy része fellázadt. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen.” Hozzátette, hogy mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, és senkivel nem áll háborúban, így az Európai Unióban sem állhat háborúban. A miniszterelnök szerint az EU-t tilos háborús célokra használni, amíg akár csak egyetlen ország ellenzi azt. Orbán ezek után megismételte szokásos köreit, hogy "nem támogatjuk Ukrajna EU-tagságát sem, mert attól tartunk, hogy Ukrajnával a háború is betenné a lábát az Európai Unióba", és hozzátette, hogy mert szerinte Magyarország három és fél éve él az orosz–ukrán háború árnyékában, és viseli annak minden következményét.
A miniszterelnök szerint az ukrajnai háborúnak kizárólag diplomáciai megoldása tud lenni, és szerinte ennek az egyik lépése volt az alaszkai, Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti csúcstalálkozó, és javasolta, hogy legyenek európai–orosz tárgyalások is a közeljövőben. Megjegyzendő: az alaszkai csúcsot követően Oroszország fokozta Ukrajna elleni támadásait, többször is saját rekordját döntötte meg a 24 órán belül kilőtt rakéták és drónok számának. Az utóbbi egy hónapban Ukrajna-szerte számos találat ért lakóházakat, minek következtében civilek, köztük gyerekek haltak meg, az utóbbi tíz napban pedig orosz vadászgépek és drónok sértették meg EU-s és NATO-tagállamok légterét.
Orbán a Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszát ért támadásokkal folytatta, és közölte, hogy nyáron foglalkozniuk kellett az energiabiztonsággal. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója” – mondta a miniszterelnök. Az ukrán vezetés a korábbi hasonló kijelentésekre általában úgy reagált, hogy javasolja a magyar kormánynak, hogy szerezze be máshonnan a kőolajat, ne Oroszországból, azóta pedig maga Donald Trump is azt mondta, hogy számára sokkoló, hogy vannak olyan NATO-tagállamok (Magyarország és Szlovákia), akik még mindig orosz olaj és gáz vásárlásával tömik ki az orosz háborús kasszát. Trump azt mondta, hogy amennyiben ezek az országok leállnak az orosz olaj vásárlásával, akkor komoly szankciókat vet ki Moszkvára.
A kormányfő ezek után az Európai Unió migrációs paktumjáról beszélt, és hogy ezt a nyáron nem sikerült visszavonassák. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – közölte Orbán, kiemelve, hogy szerinte ez annyit tesz, hogy 2027-től Magyarországra erőszakolnák a paktumot, amit ismételen nem fogad majd el Magyarország, és így nem is fogja végrehajatni a benne foglaltakat. „Tíz éve áll a határkerítés, ugyanekkor hirdettük meg a politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a migráció számos nyugati országban meghozta a maga eredményét: rendszeresek a robbantások, a lövöldözések és a zavargások, viszont eközben „Magyarország a béke szigete”.
Orbán utalt arra, hogy a paktum visszautasítása miatt Brüsszel pénzügyi szankciót rótt ki Magyarországra, sőt szerinte zsarolja Magyországot, amiért "nem engedjük be a migránsokat", és megjegyezte, hogy szerinte a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció már bevallotta, hogy teljesítenék Brüsszel minden követelését. A kormány szerint a migránsok beengedése öngyilkos politika, és kiemelte, hogy szerinte addig "nem lesz migránsbűnözés Magyarországon", amíg az országnak nemzeti kormánya van.
Orbán Brüsszel további kritizálásával folytatta, miszerint úgy véli, hogy a jelenlegi uniós gazdaságpolitika lassú és cselekvésképtelen, és kizárólag az a kérdés, hogy ezen tudnak-e majd változtatni. A miniszterelnök szerint az Unió aktuális felépítése egyszerűen alkalmatlan arra, hogy sikeressé tegye a tagállamok gazdaságát, és úgy véli, hogy a blokkban nincs meg a megújulás képessége, épp ezért azt látja, hogy az USA és Kína elhúz az EU mellett. „Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története” - közölte, leszögezve, hogy az EU-ra is az vár, mint a Római Birodalomra. „Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és mennyi csekély eredmény" - elmélkedetta miniszterelnök, és leszögezte, hogy hazánk saját gazdaságpolitikába kezdett, melynek része például az adócsökkentések és az Otthon Start program, és hogy ezek által több pénz, konkrétan 4 ezer milliárd forint marad a magyar családoknál. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány meghosszabbította az árrésstopot novemberig, és maradnak a kivetett extraprofit adók is, majd azzal folytatta (ismét belerúgva az EU-ba), hogy Brüsszel olyan kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, hogy azt ellensúlyozni kell, éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet dolgozott ki, melyben a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel is helyet kap, illetve készek csökkenteni a munkáltatói terheket is. Orbán leszögezte, hogy Brüsszel nem szereti a magyar gazdaságpolitikát, és azt mondta, hogy az Európai Unió meg akarja szüntetni a Magyarországon bevezetett egykulcsos adózást.
Orbán beszélt még a drogpolitikáról, hogy a tavaszi drogtörvény kap még kár kiegészítő passzust, majd az online és offline térben tobzodó erőszakra utalva azt mondta a képviselőknek, hogy ne veszítsék el a józan eszüket, ugyanis „nem őserdőben élünk, vadak módjára”, és végül hozzátette, hogy: „csigavér!” Ezzel ért véget a közel fél órás beszéd.