A sajtószabadság a demokrácia egyik alappillére, ám több uniós tagállamban hanyatlást mutat. Augusztus óta a kormányoknak teljes mértékben alkalmazniuk kell a Médiaszabadság-törvényt, de egyesek ellenállnak a sajtóval kapcsolatos első uniós szabályozásnak.
HIRDETÉS
Az új előírások célja a források és az újságírók szerkesztői függetlenségének védelme, többek között a kémszoftverekkel szemben. A Médiaszabadság-törvény (MFA) rendelkezik a közszolgálati média állami beavatkozástól való függetlenségének biztosításáról és a média tulajdonosi átláthatóságának növeléséről is.
„Az elmúlt évtized végén két oknyomozó újságírót öltek meg, Ján Kuciakot Szlovákiában és Daphne Caruana Galiziát Máltán. Ez ráébresztette az Európai Uniót arra, hogy a médiaszabadság veszélyben van” – mondta Zsíros Sándor, aki az Euronews számára tudósított a jogszabályról.
„Ez csupán a jéghegy csúcsa volt, mivel az Európai Bizottság azt tapasztalta, hogy a politikai nyomás, az üzleti érdekek és az újságírók ellen használt kémszoftverek miatt szinte minden tagállamban hanyatlik a médiaszabadság” – tette hozzá Zsíros.
A 2021-ben kidolgozott és augusztus 8. óta teljes egészében hatályos rendelet előírja a médiumok által közzétett online tartalmak indokolatlan eltávolításával szembeni védelmet. Ez a nagyobb platformokra, köztük a Google-re, a YouTube-ra és a közösségi médiára is kiterjed.
Az Európai Parlament nagy többséggel támogatta a tavaly jóváhagyott törvényt, és egyes kormányok már megkezdték annak átültetését a nemzeti jogba. Ám a közelmúltban a Parlament tagjai jelezték, hogy néhány ország ellenáll a törvény alkalmazásának.
„A tagállamoknak több mint egy évük volt arra, hogy módosítsák nemzeti jogszabályaikat, de többségük ezt még nem tette meg. Úgy vélem, ideje, hogy a Bizottság bizonyítsa eltökéltségét, és szükség esetén eljárást kezdeményezzen a leginkább ellenálló kormányok ellen. Ez a hitelesség próbája” – mondta Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodájának vezetője.
Reflektorfényben lévő országok
Az Európai Bizottság 2025-ös Jogállamisági jelentése figyelmeztet „az újságírók romló munkakörülményeire több országban”, „a politikusok lejárató kampányaira” és „az erősen koncentrált médiatulajdon növekvő kockázataira”.
„A legsúlyosabb visszaéléseket Lengyelországban és Magyarországon észlelték, ahol ellenzéki szereplők és oknyomozó újságírók ellen alkalmaztak kémszoftvereket, politikai okokból feltörték a telefonjukat. Görögországban és Spanyolországban is voltak esetek, de ezek nem jelentenek rendszerszintű kockázatot” – mondja Zsíros Sándor.
A Médiaszabadság-törvény értelmében kémszoftverek csak akkor használhatók újságírók ellen, ha nemzetbiztonsági fenyegetés áll fenn.
A fent említett jelentés kiemeli az újságírók biztonságával kapcsolatos aggodalmakat Bulgáriában és Máltán, valamint rámutat, hogy Magyarországon és Romániában komoly aggodalomra ad okot a politikai nyomásgyakorlás, beleértve az állami hirdetések elosztását is.
A dokumentum szerint a médiatulajdon főként Bulgáriában, Csehországban, Hollandiában, Cipruson és Spanyolországban nélkülözi az átláthatóságot, továbbá a független médiaszabályozás terén problémákat említ Magyarországon, Görögországban és Lengyelországban.
A Riporterek Határok Nélkül figyelmeztet annak kockázataira, hogy a médiatulajdon mindinkább néhány nagyvállalat kezében összpontosul, és úgy véli, az új törvény tartalmaz néhány előremutató intézkedést.
„A vállalatok összeolvadásának vizsgálatakor több szempontot kell majd figyelembe venni, például a pluralizmusra gyakorolt várható hatást, a felek érdekeltségét más médiaszektorokban, a gazdasági életképességet és a felek elkötelezettségét a szerkesztői függetlenség iránt” – mondta Julie Majerczak.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones