Az EU külügyi főképviselője kijelentette, hogy a befagyasztott vagyont nem adják vissza Oroszországnak, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Kallas a külügyminiszterek koppenhágai informális találkozóján azzal érvelt, hogy az uniónak fel kell készülnie egy esetleges tűzszünet esetére.
HIRDETÉS
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy Oroszország nem kapja vissza a befagyasztott vagyonát, ha Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Kallas a külügyminiszterek koppenhágai informális találkozóján azzal érvelt, hogy a blokknak fel kell készülnie egy esetleges tűzszünet vagy békeszerződés esetére.
"Nem tudjuk elképzelni, hogy ha tűzszünet vagy békemegállapodás jön létre, akkor ezeket a vagyontárgyakat visszaadják Oroszországnak, ha nem fizették ki a jóvátételt" - mondta a főképviselő.
Az EU külügyminiszterei Koppenhágában tartják informális külügyminiszteri tanácskozásukat, amelyen az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Ebben a formátumban a miniszterek nem hoznak döntéseket, csak alaposan megvitatják a kérdéseket.
Ukrajna teljes körű lerohanása után az Európai Unió úgy döntött, hogy 210 milliárd euró értékben befagyasztja az orosz állami vagyont. Ezt az összeget nem kobozzák el, de a hozamait az EU arra használja fel, hogy támogassa Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
Korábban szakértők arra figyelmeztettek, hogy a befagyasztott vagyon esetleges elkobzása és felhasználása példátlan lenne, és jogi aknamezőt jelenthetne az EU számára.
A befagyasztott vagyon legnagyobb részét, 183 milliárd eurót Belgiumban, a pénzügyi tranzakciókat bonyolító Euroclear elszámolóház egyik fogadó országában tartják. Ezek az eszközök az orosz központi bank tulajdonában vannak, az eredetileg rövid lejáratú államkötvények formájában tartotta őket.
Az EU-ban Lengyelország és a balti országok támogatták a befagyasztott eszközök teljes elkobzását, míg Belgium, Németország és Franciaország jogi fenntartásokkal élt.
A hét elején Magyarország beperelte az EU Tanácsát a befagyasztott orosz vagyon kamataiból Ukrajnának nyújtott több milliárd eurós támogatásról szóló döntés miatt.
Budapest azzal érvelt, hogy az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF), a szövetséges országoknak nyújtott katonai segélyeket elősegítő pénzügyi program megsértette az uniós jogot azzal, hogy figyelmen kívül hagyta Magyarország ellenkezését ebben az ügyben.
Ukrajna évente 3-5 milliárd eurót kap az EPF-programon keresztül, amelyet szinte teljes egészében az Európában befagyasztott orosz vagyon kamataiból finanszíroznak.