Nagyjából 200 milliárd eurónyi orosz vagyontárgyat foglaltak le Európában az ukrajnai invázió kezdetén. Ennek eddig csak a kamatait használták, de úgy néz ki, hogy a nyugati országok készek bevonni a teljes összeget egy jövőbeli békemegállapodásba.
HIRDETÉS
Egyetértés alakult ki a legnagyobb európai országok között arról, hogy a területükön lévő, befagyasztott orosz vagyonelemeket is biztonsági garanciaként használják egy esetleges orosz-ukrán tűzszünet esetén - legalábbis a Financial Times értesülései szerint. Nagyjából 200 milliárd euróról, azaz 80 ezer milliárd forintról lehet szó, ez az éves magyar GDP 40 százaléka.
Az Európában lévő orosz vagyon kamataiból már most is Ukrajnát támogatják
A nyugati országok az átfogó orosz invázió 2022 februári kezdetekor foglalták le a területükön lévő orosz vagyonelemeket, nagyjából 300 milliárd euró értékben. Az összeg jelentős része, 190 milliárd euró az orosz nemzeti bankból származik, és egy belga elszámolóház, a Euroclear őrzi, de kisebb vagyonelemek vannak Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Japánban, Svájcban és az Egyesült Államokban is.
A szövetségesek egyeztetéseinek visszatérő témája volt az, hogy mit kezdjenek ezzel a vagyonnal. Arról már korábban megegyeztek, hogy a kamatait felhasználják - jelenleg olyan hiteleket törlesztenek belőle, amiket a G7-országok nyújtottak Ukrajnának. Lengyelország, Ukrajna és a balti államok évek óta azt szeretnék, hogy magukhoz a vagyonelemekhez is nyúljanak hozzá az európai hatalmak, eddig azonban erről nem született megegyezés, elsősorban Franciaország, Németország és Belgium ellenállása miatt.
Utóbbi országok leginkább attól tartanak, hogy a vagyonelkobzás később mások által is kihasználható precedenst teremtene a nemzetközi jogban. Az Európai Központi Bank szintén ellenezte a lépést, mert az alááshatja az euróba vetett bizalmat a külföldi befektetők szemében.
Sorra szólalnak meg az európai vezetők az ügyben
A patthelyzet feloldásáról először Emmanuel Macron beszélt nyilvánosan. A francia elnök múlt heti washingtoni látogatásakor azt mondta, hogy az azonnali vagyonelkobzás a nemzetközi jogba ütközne, de az érintett orosz javakat fel lehetne használni ütőkártyaként a béketárgyalásokon. Hétfőn aztán Keir Starmer, a brit miniszterelnök is bejelentette, hogy foglalkozni akar az Európában lévő orosz vagyonnal:
„Ez egy nagyon bonyolult ügy. Nem egyértelmű. De komolyan azt gondolom, hogy többet kell tennünk, és azon dolgozunk, hogy legalább feltérképezzük a lehetőségeket, a többi országgal együtt" - jelentette Starmer ki a londoni parlamentben.
A Financial Times szerint a következő német kancellár, Friedrich Merz is nyitott arra, hogy hozzányúljanak az orosz pénzekhez. A lap saját forrásaira hivatkozva pedig azt írja, hogy a Macron által is említett francia javaslatot egyre több európai ország tartja elfogadhatónak.
Valahogyan garantálni kell, hogy Oroszország ne támadjon újra
A részletekről egyelőre még nem sok minden ismert, de a kiszivárgott információk szerint arról lehet szó, hogy az európai hatalmak akkor koboznák el a náluk lévő orosz vagyontárgyakat, ha Oroszország később megsértené az Ukrajnával kötött tűzszünetet. Így ezt a nagyjából 200 milliárd eurónyi összeget arra lehetne használni, hogy visszatartsa Moszkvát a további agressziótól, ezzel tehát hozzájáruljon Ukrajna biztonságának garantálásához.
Márpedig Ukrajna biztonságának garantálása kulcsfontosságú eleme a béketárgyalásoknak, és egyelőre megoldatlannak tűnik. Az amerikai vezetés többször is kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nincs a napirenden. Enélkül pedig komoly kérdés, hogy mi az, ami meg tudná akadályozni, hogy néhány év elteltével Oroszország újabb inváziót indítson Ukrajna megmaradt területe ellen.