Az ukrán elnök két "történelmi" jelentőségű biztonságpolitikai paktumot is kötött a G7-ek csúcstalálkozóján. Egyet az amerikai elnökkel, egy másikat pedig a japán miniszterelnökkel.
HIRDETÉSMegszületett a várt megállapodás a G7 csoport és Ukrajna között. Az iparilag legfejlettebb demokratikus berendezkedésű államok 50 milliárd dollárt bocsátanak Ukrajna rendelkezésére a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az egyezség részleteiben még nem ismert, de a lényege az, hogy Ukrajna felvesz 50 milliárd dollár hitelt nemzetközi pénzintézetektől, és ennek kamatait abból a 3 milliárd dollárból törlesztik majd, amit a befagyasztott orosz pénzeszközök termelnek évente.
Ehhez a hitelhez várhatóan még idén hozzájut a kijevi vezetés.
"Politikai megállapodásra jutottunk arról, hogy az év végéig további, mintegy 50 milliárd dollár összegű pénzügyi támogatást nyújtunk Ukrajnának egy hitelrendszerrel" - mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki a csúcstalálkozó házigazdája, és a csoport soros elnöke a következő fél évben.
Volodimir Zelenszkij megköszönte a támogatást. "Ez a mostani hitel azt jelenti, hogy több városunknak lesz hatékony légvédelme. A Patriots gyakorlatilag bekerült az ukrán nyelvbe mostanra" - mondta az ukrán elnök a G7-ek olaszországi csúcsértekezletén. "És számos más fontos felszerelést és utánpótlást is küldhetünk a frontra" - folytatta. - "A döntéssel, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna hasznára fordítják, a G7-csoport megtette az első jelentős lépést azért, hogy Ukrajna hozzájuthasson az 50 milliárd dollárhoz" - tette hozzá.
A háború költségein kívül rendkívül sok pénz kell majd az ország újjáépítésére is. A Világbank legutóbbi, februárban kiadott jelentése szerint Ukrajna újjáépítésének és talpra állításának költségei 450 milliárd euróra rúgnak a következő 10 évben.
Miért nem adják Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeket?
Több mint egy éve folyik szakértői vita arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a jog a befagyasztott orosz pénzek felhasználását illetően. Egészen pontosan az a kérdés, hogy ezt a vagyont Ukrajna rendelkezésére lehet-e bocsátani törvénysértés nélkül. A helyzet ugyanis az, hogy a nyugati szövetségeseknél befagyasztott körülbelül 300 milliárd dollár továbbra is az orosz központi bank tulajdona attól még, hogy per pillanat nem fér hozzá.
Valószínűleg erre megoldás, hogy nem magát a pénzt kapja meg Ukrajna, hanem hitelt vehet fel - a nagy részét az Egyesült Államokon keresztül -, és ennek a hitelnek a törlesztéséhez használják majd fel a befagyasztott, egyúttal lekötött orosz pénzeszközök hozamát.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha a szövetségesek most kezességet vállalnak ennek a hozamnak a terhére, akkor azt kockáztatják, hogy ha az orosz vagyon zárlatát feloldják, nekik maguknak kell állniuk az Ukrajnának nyújtott hitel éves kamatát. Ez még akkor is kockázat, ha egyelőre nincs látótávolságban az ukrajnai békekötés.
Biztonsági megállapodások
Az ukrán elnök két fontos megállapodást is aláírt a G7-ek olaszországi csúcsértekezletének első napján. Létrejött egy tízéves biztonságpolitikai együttműködés az Egyesült Államok és Ukrajna, illetve Japán és Ukrajna között is.
Volodimir Zelenszkij már több hasonló kétoldalú megállapodást kötött európai államokkal és Kanadával is az elmúlt egy évben.
"Ma itt szinte minden tárgyalásunk arra összpontosít, amit a hadseregünk bizonygat. A szükségleteinkről és a képességeinkről van szó: arról, mire vagyunk képesek, ha az utánpótlás elegendő és időben érkezik. Az összes vezetővel arról beszélünk, hogyan juthatnának el gyorsabban a már bejelentett katonai segélycsomagok Ukrajnába" - mondta az ukrán elnök a csúcsértekezlet első napján.
Joe Biden a két ország kapcsolatának mérföldköveként üdvözölte a megállapodást, amelynek célja Biden szerint "Ukrajna védelmi és elrettentő képességének megerősítése".
Joe Biden úgy fogalmazott, hogy ez egyelőre egy terv, amelynek kidolgozása folyamatban van. Még sok a tennivaló ez ügyben, de a megállapodás körvonalai már megvannak. Az is világos, hogy Ukrajna mire képes, ha megkapja mindazt, amire szüksége van az önvédelemhez - magyarázta az amerikai elnök. Majd elmondta azt is, hogy az Egyesült Államok öt, általa meg nem nevezett országtól kapott kötelezettségvállalást arra, hogy Patriot és más légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának. Hozzátette, hogy Washington szövetségeseit is hátrébb sorolja most, nekik is csak akkor szállít, ha Ukrajna már hozzájutott mindenhez, amire szüksége van.
A megállapodás vélhetően katonai és kiképzési támogatást is tartalmaz, de nem kötelezi Washingtont arra, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába. Ettől az elnök mereven elzárkózik, mert nem akar nyílt konfliktusba kerülni Oroszországgal. Ugyanezért Ukrajna továbbra sem kap olyan fegyvereket, amelyekkel távoli oroszországi célpontokat is elérne.
Ezzel együtt bizonyos megkötésekkel az amerikai, majd a német vezetés is engedélyezte körülbelül egy hete - több európai állam után -, hogy az ukrán hadsereg a kapott fegyverekkel oroszországi katonai célpontokat támadjon. Az ukrán elnök szerint ennek köszönhető, hogy a hosszú ideje kemény ostrom alatt álló Harkivon enyhült a nyomás az elmúlt napokban.
Zelenszkij megállapodott a japán kormányfővel is egy hasonló együttműködésről, szintén tíz évre. Ennek értelmében Japán idén 4,5 milliárd dollárt bocsát Ukrajna rendelkezésére védelmi és humanitárius célokra, illetve technikai együttműködésre.
Zelenszkij ezt a megállapodást is történelminek nevezte, mert Japán nem NATO-tag, Ukrajnának pedig eddig csak NATO-tagok kínáltak kétoldalú együttműködést ezen a téren.
HIRDETÉS"Olyan szintre emeltük Japánnal való kapcsolatainkat, amilyennel nem sok európai ország rendelkezik. Ukrajna ezt nagyon nagyra értékeli. Együtt dolgozunk biztonsági, politikai és gazdasági téren is. Abban is érdekeltek vagyunk, hogy Ukrajna és Japán szoros partnerek legyenek az újjáépítésben, népünk normális életének helyreállításában. És ez így is lesz" - mondta Zelenszkij.
A G7-ek csúcstalálkozóján Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok csúcsvezetői vesznek részt, valamint az Európai Unió képviseletében az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.
A csúcstalálkozó június 15-ig tart.