Oroszország törvénytelennek nevezte az Európai Unió terveit. Szakértők szerint az orosz vagyon lefoglalása csak akkor lenne jogszerű, ha a határozatot ellenintézkedésként léptetnék életbe.
Az európai vezetők és EP-képviselők egyre határozottabban követelik a 274 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon lefoglalását az ukrán hadsereg támogatása és az ország újjáépítésének elősegítése érdekében.
Ezeket az EU, az Egyesült Államok és szövetségeseik azután fagyasztották be, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Eközben más politikusok óvakodtak egy ilyen lépéstől a lehetséges jogi következmények miatt.
Ezen eszközök nagy részét a belgiumi székhelyű Euroclear értékpapír letétkezelőnél tartják. A pénz eredetileg rövid lejáratú államkötvényekben volt, amelyeket az orosz központi bank tartalékaként tartottak.
Ezek a kötvények azonban mostanra lejártak és felhalmozódtak. Oroszország törvénytelennek nevezte a terveket. Mit mond erről a nemzetközi jog?
"Ha van egy bírósági végzés, amely elrendeli, hogy a kormány lefoglalja Oroszország vagyonát, az a bírósági végzés a nemzetközi jog és a nemzetközi jogot importáló hazai jog szerint is jogellenes lenne. Ha azonban a kormány végrehajtó határozatban foglalná le a vagyontárgyakat, az potenciálisan megkerülhetné ezt" – magyarázza Federico Lupo Pasini, a Durhami Egyetem pénzügyi jogi professzora.
A szakértők szerint az orosz vagyon lefoglalása csak akkor lenne jogszerű, ha a határozatot ellenintézkedésként léptették életbe. Az ellenintézkedések olyan mechanizmusok, amelyeket az államok egy másik állam nemzetközi jogának megsértésére válaszul léptetnek életbe.
"Az ellenintézkedést azért fogadják el, hogy jogkövetésre késztessenek, ez nem megtorlás, hanem a jogkövetésre késztetés. Tehát Oroszországnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy azt mondja: "Sajnálom, helyrehozok bármit, kártérítést fizetek, és aztán hagyd a vagyonom, ne nyúlj hozzá". Az ellenintézkedésnek ideiglenesnek kell lennie, nem lehet határozatlan idejű".
2024 májusában az EU tagállamai elkezdték a befagyasztott vagyon kamataiból finanszírozni Ukrajna katonai erőfeszítéseit. Bár Oroszország ezt lopásnak bélyegezte, a nemzetközi jog szerint ez megengedett volt, mivel ideiglenes intézkedésnek minősül.