A Boszniai Szerb Köztársaság elnökére börtönbüntetést is kiróttak.
HIRDETÉS
Múlt pénteken a boszniai fellebbviteli bíróság egy másodfokú ítéletben megerősítette a Dodik elleni elsőfokú ítéletet, így az elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ráadásként pedig hat évre eltiltották hivatali tevékenységétől.
A központi választási bizottság (CIK) szerdai ülésén egyhangúlag fogadták el az elnöki megbízatás megvonására vonatkozó javaslatot. Dodik ügyvédje, Goran Bubic korábban bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést. Milorad Dodik a CIK döntése ellen is fellebbezéssel élhet, írja tudósításában az MTI.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a Btk. azon paragrafusa alapján, hogy börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodikot korábban azzal vádolták, hogy nem veszi figyelembe Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
Dodik folyamatosan megkérdőjelezte Schmidt főképviselő legitimitását, és közölte, hogy a megbízott "erőltetett döntései" ellen lép fel. Dodik szerint Schmidt megbízása ellentmond a daytoni megállapodásnak, amelyet 1995-ben írtak alá az országban dúló háború befejezésére. A megállapodás az ország három fő etnikai csoportja, a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között 1992-ben, az egykori Jugoszlávia felbomlásakor kezdődött háborút zárta le. A főképviselő a nagy horderejű viták legfőbb döntőbírájaként és a megállapodás végrehajtását felügyelő kulcsfiguraként hivatott eljárni. A békemegállapodás egyes részei az ország alkotmányában is benne vannak, többek közt az is, hogy az országot két fő közigazgatási egységre, azaz entitásra osztották, így a szerb többségű Boszniai Szerb Köztársaságra és Bosznia-Hercegovinára, amelyet részben egy állami szintű kormány felügyel.
Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is javasolt, mely a Boszniai Szerb Köztársaság önállósodását segítette volna, március közepén pedig benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét. Az elnök közel harminc éve azt mondja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenednie kell, és úgy véli, hogy Bosznia államként működésképtelen.
Dodik a szerdai döntésre úgy reagált, hogy az "egy újabb szarajevói szarakodás", és megerősítette, hogy fellebbezhet a Központi Választási Bizottság határozata ellen. "A megadás nem opció" - írta Dodik az X-en, és hozzátette, hogy Szarajevó döntése nem érdekli, és továbbra is a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke marad, sőt: jogi képviselői már azt pedzegetik, hogy külön pert is indít a szarajevói alkotmánybíróság előtt.
Dodik a közelmúltban megpróbálta maga mögé állítani az összes boszniai szerb politikai szereplőt, hogy dacoljanak szarajevói bírósági döntésekkel, de az ellenzéki pártok ezt nagyrészt elutasították ezt.
Az EU diplomáciai szolgálatának szóvivője múlt pénteken azt mondta, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság "ítélete kötelező érvényű, és azt tiszteletben kell tartan", és hozzátették, hogy az EU felszólít minden felet, hogy ismerje el a bíróság függetlenségét és pártatlanságát.
Dodiknak eközben támogatást nyújt Aleksandar Vučić szerb elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Maria Zakharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Dodik kétszer járt Orbánnál
A bosznia-hercegovinai bíróság márciusban országos elfogatóparancsot adott ki Milorad Dodik ellen, aki azóta a szomszédos Szerbiába, Izraelbe, Oroszországba és Magyarországra is elutazott, Moszkvában részt vett a Vlagyimir Putyin orosz elnök által szervezett május 9-i győzelem napi ünnepségeken.
Az esetleges letartóztatásával kapcsolatos válságot júliusban sikerült némileg enyhíteni, amikor Dodik önként jelentkezett kihallgatásra az állami szintű ügyészségen. A boszniai törvények szerint Dodik a börtönbüntetés letöltése helyett az egyéves börtönbüntetés minden egyes napjára pénzbírságot fizethet.
A boszniai európai békefenntartó erő, az EUFOR az év elején a feszültségekre reagálva növelte csapatainak létszámát, márciusban pedig Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szövetség "rendíthetetlen" támogatásáról biztosította Bosznia területi integritását. "Három évtizeddel a daytoni békemegállapodás után elmondhatom: A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett a térség stabilitása és Bosznia-Hercegovina biztonsága mellett" - mondta akkor Rutte, és leszögezte, hogy nem hagyják, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön.
Orbán Viktor kedden a Karmelita kolostorban fogadta a Dodikot, alig két hónappal az előző látogatását követően. A magyar miniszterelnök egyértelműen ellenzi a Dodik elleni bírósági eljárást.