A bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) tagjai megpróbálták elfogni Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét az ellene kiadott elfogatóparancs alapján, ám ezt a boszniai szerb rendőrök megakadályozták.
HIRDETÉS
A SIPA szerda késő este akarta elfogni a politikust a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Kelet-Szarajevóban, de a Milorad Dodikot védő, fegyveres boszniai szerb rendőrök ezt nem tették lehetővé. Összetűzés nem történt.
Milorad Dodik ellen márciusban a szövetségi bíróság elfogatóparancsot adott ki, mert a boszniai szövetségi ügyészség szerint veszélyeztette az ország alkotmányos rendjét, és nem volt hajlandó megjelenni az erről szóló meghallgatáson. Dodik mellett Radovan Viskovic, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, valamint Nenad Stevandic boszniai szerb házelnök ellen is elfogatóparancs van érvényben.
A szerdai letartóztatási kísérlet után Dodik újságíróknak azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, a boszniai Szerb Köztársaság területe ugyanis nem tartozik a hatáskörükbe, ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.
A boszniai szervek korábban nemzetközi elfogatóparancs kiadását is kérték az Interpoltól, azonban ezt a nemzetközi rendőrségi szerv elutasította. Az elfogatóparancs ellenére Milorad Dodik az utóbbi hetekben többször is zavartalanul lépte át a boszniai határt, járt Szerbiában, Oroszországban és Izraelben is.
Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendszerének védelméről szóló törvényt.
Február végén Dodikot a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt a szövetségi alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte.
Az incidens tovább fokozza az amúgy is nagy feszültséget a több mint 100 000 ember halálát okozó délszláv háborút lezáró daytoni megállapodással létrehozott Boszniában, amely etnikailag továbbra is megosztott.
Dodik, aki Bosznia szerb vezetésű felét vezeti, többször is felszólított a területnek Bosznia többi részétől való elszakítására, ami tovább táplálja az instabilitástól való félelmet. Szeparatizmusa miatt amerikai és brit szankciókkal szembesült, de Moszkva támogatja.
Az Orbán-kormány évek óta pénzügyileg és politikailag is támogatja Dodik szeparatista törekvéseit – miközben „a nyugati, érzéketlen gyarmati vircsaft”-ot állítja be destabilizáló tényezőnek. Dodik destabilizáló törekvéseit a Trump-adminisztráció is elítéli, ugyanakkor támogatja őt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alekszandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Dodik nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy valamiféle ritkaföldfémekre vonatkozó üzletet készítenek elő Magyarországgal.
Az elsőfokú ítélethirdetés után a Terrorelhárító Központ (TEK) hetven embere tartózkodott a boszniai Szerb Köztársaságban. A Vsquare oknyomozó portál szerint egy Dodik letartóztatására irányuló akció esetén az ő feladatuk lett volna kimenekíteni az országból a politikust. Erre végül nem volt szükség – írja a Telex.