"A nemzetközi jog következetlen alkalmazása Izrael gázai és ciszjordániai intézkedéseivel kapcsolatban rontja Európa hitelességét a globális déli országok előtt" – mondta az Euronewsnak az EU korábbi palesztinai nagykövete.
HIRDETÉS
"A kettős mérce, amellyel az EU a nemzetközi jogot alkalmazza Ukrajnával és Gázával szemben, aláássa Európa hitelességét a fejlődő országokban, ahol az Unió kereskedelmi megállapodásokat szeretne kötni" – mondta az Euronewsnak adott interjúban az EU korábbi palesztinai és gázai nagykövete.
Sven Kühn von Burgsdorff szerint az EU elvesztette a tekintélyét a világban, és úgy véli, hogy amennyiben a blokk a globális dél országaival szorosabb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat szeretne építeni jórészt a nyersanyagok és az energiaellátás terén, akkor nehéz lesz elmélyíteni a partneri viszonyokat.
Kühn von Burgsdorff 2020 januárja és 2023 júliusa között volt a palesztin területek uniós nagykövete, és ő kezdeményezte annak a nyílt levélnek az írását, melyet július 10-én 27 volt uniós nagykövet küldött szét az uniós intézményeknek, jelezve, hogy a Gázai övezetben és a Ciszjordániában kialakult helyzet miatt fel kell lépni Izrael ellen.
"Nagy hatással volt rám az a gyors tempó, amivel az EU Oroszország ellen lépett fel az ukrajnai invázió miatt, de szégyenletes, amit a palesztin ügyben tettünk. Becsuktuk a szemünket" – mondta Kühn von Burgsdorff az Euronewsnak, és közölte, hogy szerinte jelenleg a Bahama-szigetek és Mikronézia az egyetlen hivatalos és aktív támogatója Európának az Oroszország elleni háborúban a globális dél irányából.
A volt nagykövet szerint ez azt jelenti, hogy a globális délről érkező országok nem veszik komolyan az EU-t és a tagállamait, amikor a blokk az emberi jogok és a nemzetközi jog betartása és támogatása mellett emeli fel a szavát. Sven Kühn von Burgsdorff kijelentette, hogy az EU-nak "fel kell lépnie az ellen, amit nap mint nap látunk Gázában".
A Hamász terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta a Gázai övezet közelében lévő izraeli településeket: 1200 embert mészároltak le, és 251 embert hurcoltak el túsznak a Gázai övezetbe. Júniusra 50 túsz maradt Gázában, közülük 27 feltételezhetően meghalt. Izrael a terrortámadást követően bevonult a Gázai övezetbe azzal a céllal, hogy felszámolja a terrorszervezetet.
A gázai háború a Hamász közlései szerint több mint 60 ezer halálos áldozatot követelt. Július 29-én az ENSZ közölte, hogy a segélyek március óta tartó időszakos blokkolása éhínséget és széles éhezést okozott a Gázai övezetben.
Sven Kühn von Burgsdorff szerint Netanjahu a Hamász elpusztításával együtt ártatlan gázaiakat öl meg, és úgy véli, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerint a katonai és polgári célpontokat meg kell különböztetni, a járulékos károkat pedig minimalizálni kell. Sven Kühn von Burgsdorff leszögezi, hogy szerinte Izrael ezen elvek egyikét sem tartotta be.
Az izraeli kormány a Hamász elleni harcot egzisztenciális háborúnak nevezte, és többször is elmondta, hogy betartják a nemzetközi jogot.
A volt nagykövet szerint az EU tétlen
A volt uniós megbízott bírálta a blokk tétlenségét, valamint az EU és Izrael között létrejött humanitárius megállapodás hatástalanságát, amiről Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője beszélt július 10-én. "Kallas bejelentette, hogy július 14-én jelentősen megnövelt mennyiségű humanitárius segély érkezik a Gázai övezetbe, de sajnos ennek az ellenkezője történt. Nemcsak, hogy nem engedtek be további segélyeket, de a bejelentés óta több száz ártatlan civilt öltek meg a segélyosztó pontokon" – mondta a volt uniós nagykövet.
Megjegyzendő: az izraeli haderő számtalanszor közölte, hogy csak akkor használnak fegyvert, amikor a segélyelosztó pontokon és azok környékén az emberek nem a szabályokat követve mozognak, vagy amikor gyanús tevékenységet észlelnek.
Április óta az Izrael és az USA által irányított Gázai Humanitárius Alapítvány felelős az élelmiszerek szétosztásáért a Gázai övezetben, miután az ENSZ hatóságai kivonultak a segélyosztásból. Az ENSZ az alapítványt élesen bírálja az elosztópontok környékén végbement kaotikus helyzet és a halálesetek miatt. Az ENSZ szerint július 13-ig 875 ember halt meg, miközben megpróbált élelemhez jutni.
"Most már tényleg cselekednünk kell, hogy elkerüljük a teljes népirtást. Úgy tűnik, hogy az európai lakosság, különösen a fiatalok körében kialakulóban van egy konszenzus, ahol a világos többség azt akarja, hogy kormányunk lépjen fel a folyamatban lévő mészárlás ellen" - mondta Kühn von Burgsdorff.
Gideon Sa'ar külügyminiszter július 28-án az AP-nek azt mondta, hogy a háborút népirtásnak nevezni alaptalan, és csak felbátorítja a Hamászt. Sa'ar szerint Izrael a Hamász és nem a gázai civilek ellen háborúzik.
Javaslat
"58 volt uniós nagykövet több javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy szerintük hogyan kellene az EU-nak reagálnia a gázai háborúra és Izraelre: javasolták a Tel Avivval kötött kereskedelmi megállapodások felfüggesztését, a kutatási és kulturális együttműködés megszüntetését, valamint az Izraelnek történő fegyvereladások leállítását" - magyarázta Kühn von Burgsdorff az Euronewsnak.
"Teljes mértékben felfüggeszthetnénk a megállapodást, de ehhez mind a 27 tagállam konszenzusára szükség lenne, ami értékelésünk alapján valószínűtlen. Ugyanakkor minősített többséggel eljárhatunk, ami azt jelenti, hogy legalább 15 tagállam, amely az EU lakosságának kétharmadát képviseli, dönthet a kereskedelempolitikai intézkedésekről. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy függesszünk fel minden kedvezményes kereskedelmi megállapodást Izraellel" – mondta.
A levélben a volt nagykövetek javasolták a megszállt palesztin területeken lévő izraeli telepesekkel folytatott kereskedelem leállítását, valamint az erőszakos izraeli telepesek szankcionálását.
"Erőszakos izraeli telepesek nem egyszer palesztin otthonokra támadnak, felgyújtják a házakat, elűzik az embereket, kilakoltatják őket, és lerombolják az ingatlanokat. Ez egyértelműen sérti a nemzetközi katonai jogot, amely megköveteli, hogy a megszállt területen élő lakosságot a megszálló hatalom megvédje" - mondta a volt uniós küldött. Izraeli tisztviselők egyébként elítélték a telepesek által elkövetett erőszakos cselekményeket, de azokat inkább elszigetelt eseteknek, mint rendszerszintűnek minősítették.
A javaslatok között a volt uniós küldöttek szankciókat sürgetnek azon miniszterek ellen, akik "a palesztin nép kiűzésére vagy megsemmisítésére, illetve a gázai nép teljes kiűzésére szólítanak fel, mint például Bezalel Smodrich pénzügyminiszter, Itamar Ben-Mir biztonsági miniszter vagy Israel Katz védelmi miniszter" - mondta Kühn von Burgsdorff, és hozzátette, hogy az akadémiai kutatásokra fókuszáló Horizont Európa néven ismert kutatási alapból Izrael legalább részlegesen kizárható lehetne, de ez nem jött össze, hétfőn ugyanis 27 EU-s diplomata döntött róla, hogy nem zárják ki ebből a zsidó államot.