Egy palesztin nő a saját erőfeszítéseivel látott el több tízezer gázai családot, de most menekülnie kell a halálos fenyegetések elől.
HIRDETÉS
Nem igaz az, hogy nem jut elegendő élelmiszersegély Gázának, viszont a drámai valóság szerint a hozzáférés nagyon sokaknak vagy lehetetlen, vagy halálos veszély is.
A Közel-Kelet háború sújtotta részén gyakran a korrupció és a pőre erőszak mondja meg, hogy ki kap enni és ki éhezik. Egy jeruzsálemi arab nő úgy döntött, hogy szembeszáll ezzel a kialakuló rendszerrel, de azonnal az ellenállás, a gyanú és a fenyegetések célpontja lett. Mint mondja, sokféle nehézségre, logisztikai problémára számított, de arra nem, hogy a jóakarat és a segítő szándék olyan méretű gyűlöletbe ütközik, hogy egy védett házba kell húzódnia, ahonnan a munkát tovább irányíthatja.
Az éhínség biznisz lett
Sarah Awaidah Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin állampolgár, ő tölti be egy regionális humanitárius szervezet műveleti igazgatói feladatkörét. A nő korábban már több országban is vezetett humanitárius tevékenységet, így Libanonban, Irakban és Szíriában is.
A Mena Aid egy többvallású regionális szövetség (MFA), amely az izraeli hatóságokkal együttműködve kiépítette azt a rendszert, amely több száz teherautónyi élelmiszert és ellátmányt juttatott Gázába, megkerülve a Hamászt és a feketepiaci kereskedőket, akik az éhezést üzletté változtatták. Itt megjegyzendő, hogy ez a szervezet nem azonos az amerikai GHF alapítvánnyal, amelynek elosztóhelyei gyakran inkább háborús övezetnek tűnnek, és sokszor a megközelítésük is életveszélyes, miként ebben a cikkünkben is részleteztük.
Sarah és csapata az első hetekben káprázatos eredményeket ért el, melynek nyomán több mint 100 000 család kapott rendszeresen élelmet. Június végén úgy döntöttek, hogy fokozzák az elosztást, éppen abban a súlyos időszakban, amikor senki más nem tudott semmit eljuttatni Gázába a fosztogatás, a káosz és a többszörös helyszíni akadályok miatt.
Ennek ára a saját személyes biztonsága lett
„Soha nem gondoltam volna, hogy egy független humanitárius útvonal létrehozása okozhatja majd az életem végét” – mondta Awaidah a Fox Newsnak egy titkos izraeli menedékházban. Kezdetben azt gondolta, hogy a csapata által kidolgozott alternatív útvonal kellő biztonságot nyújt, és képes minden egyes szállítmányt nyomon követni.
De nem így lett, mert sikerének gyorsan híre ment, és ezzel célponttá vált azok szemében, akik a káosz fenntartásában érdekeltek. Sarah áttörése egy sötétebb valóságot tárt fel – egy olyan gazdaságot, ahol az éhség üzletté vált.
A rendszer lényege az volt, hogy Izraelből egy megbízható és ellenőrzött logisztikai cég szállította az árut Kerem Shalom és Zikim határátkelőhelyekre, majd Gázán belül egy másik logisztikai partner intézte a továbbiakat. A raktárakból azonnal megkezdték az elosztást, így minden rakomány szinte azonnal, vagy 2-3 napon belül eljutott a rászorulókhoz. Júliusban a segélycsoport 75 teherautót juttatott be Gázába, és további 112 úton van Asdodból.
Az elosztás tisztasága érdekében a segélyszervezet létrehozott egy igazságos elosztási modellt, a rászorultság ellenőrzésével biztosítva, hogy az élelmiszerhez való hozzáférés tisztességes és méltóságteljes legyen.
„Az emberek nyugodtan, szervezetten álltak sorba, még a nehéz körülmények között is. Ez olyasmi, amit a média ritkán mutat – az emberek méltóságát és türelmét” - mondja, utalva arra, hogy világban terjengő képsorok rendre a káoszt és az ínséget mutatják, de mellőzik a sikeres kezdeményezések bemutatását.
Egy humanitárius szervezet, amely nem rendelkezik fegyveres védelemmel, nehezen néz szembe azzal, hogy sok privát „üzletember” van – némelyikük a Hamászhoz és más erőszakos csoportokhoz kötődve –, akik megpróbálják a segélyeket felhasználni milliós profit elérésére” – mondja Awaidah. Mivel hatalmas az áruhiány és az árak csillagászatiak, arra szervezkednek, hogy ellopják, elrabolják a segélyeket, és eladják a feketepiacon.
Mások megpróbálják átvenni az irányítást az ellátási útvonalak felett, hogy csak rajtuk keresztül mehessenek tovább a rakományok, és jobb esetben „csak” vámot, illetéket követelnek az áthaladásért.
Az izraeli hatóságok megpróbálták lezárni a kereskedelmi haszonszerzést lehetővé tevő útvonalakat és ez segített is fékezni a korrupciót, de egyben veszélyesebbé tette a megmaradt humanitárius csatornákat is. A magánszektor blokkolásával a klánok, a terroristák és a feketézők vesztettek a profitjukból, elkezdtek még jobban beszivárogni a humanitárius útvonalra.
Awaidah csapata veszélyeztette azokat, akik a szűkösségből profitálnak azzal, hogy az az ingyenes árukkal elárasztották piacot, főként a liszt és a cukor, de más alapvető termékek körében is. „Ha nincs cukor Gázában és mi ingyen hozzuk be, akkor nem árulhatják tovább felháborító áron. Így lettünk a problémájuk” - magyarázza a szervező.
A támadások viharos gyorsasággal jöttek. „Halálos fenyegetéseket kezdtem kapni nemcsak Gázából, de még Ciszjordániából is… szívszorító módon némelyik olyan emberektől érkezett, akikben valaha megbíztam.”
Nem a fenyegetés a legfájdalmasabb, hanem az árulás
Az egyik legfájdalmasabb árulást egy hozzá közel álló személytől szenvedte el. „Azt is felfedeztem, hogy egy hazugságokkal teli kapcsolatban élek. Az illető egy olyan banda tagja volt, amelyik ki akarta használni a segélyakciót – és ehhez engem is megpróbált felhasználni, de gondoskodtam róla, hogy ő és a hozzá hasonló emberek soha ne kerüljenek az ügy közelébe. Emiatt most az életem forog kockán, mert nem hagytam, hogy a magánszektor haszonszerzés céljából eltérítse a segélyeket, vagy hogy a politikai szereplők a saját céljaik érdekében manipulálják azokat.”
Könnyebb kívülről érkező ellenségekkel harcolni, de ha a saját körödből jön, az mélyebbre sújt, mondja. Ez azonban csak megerősíti, hogy a mechanizmus működik. Ha emiatt egyesek az eszüket vesztik, az azt jelenti, hogy nem találtak módot a rendszer manipulálására, ezért a vezetőjét próbálják megtörni.
A növekvő biztonsági aggályok miatt Awaidah egy védett házból kénytelen iránytani a további munkát. A megoldás nyilván nem az ő kezében van, de reméli, hogy az ilyen példák világossá teszik, hogy kinek mi az érdeke Gázában, és melyek a megoldás járható útjai.