Az Arab Liga először adott ki közös nyilatkozatot a Gázai háborúval kapcsolatban. A nyilatkozatban a Hamászt arra szólították fel, hogy tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat. Az ENSZ New York-i konferenciáján Kanada és Málta kijelentette, hogy készek elismerni a független palesztin államot.
HIRDETÉS
A New York-i ENSZ-konferencián a 22 tagú Arab Liga, az egész Európai Unió és további 17 ország írta alá a nyilatkozatot, amelyben felszólították a Hamász terrorszervezetet, hogy tegye le a fegyvert és adja át a hatalmat. A találkozót Szaúd-Arábia és Franciaország szervezte. A konferencia céljaként „a palesztin kérdés békés rendezését és a kétállami megoldás megvalósítását” jelölték meg.
A kétállami megoldás előmozdításáról szóló egyeztetésen lezárták az általános vitát, ami a kétállami megállapodásról állásfoglalás szövegéről szóló szeptemberi szavazás előtti utolsó formális ügyrendi lépés. A delegációk megismerték a végleges záródokumentum szövegét, a konferencia pedig várhatóan ősszel ül össze újra, hogy döntést hozzon a szövegről. Mint azt a konferenciát vezető szaúd-arábiai képviselő kijelentette: "az államoknak szeptember elejéig van idejük jóváhagyni a dokumentumot, ha úgy kívánják" - írja az ENSZ sajtóirodája.
"A palesztinok lakta területek egészén megfelelő nemzetközi támogatással a Palesztin Hatóság feladata a kormányzás, a rendfenntartás és a biztonsági kérdések felügyelete” – áll a közös dokumentumban. Mint írják, a gázai háború befejezése érdekében a a terrorszervezetnek fel kell adnia hatalmát, és nemzetközi felügyelet mellett át kell adnia fegyvereit a Palesztin Hatóságnak, a szuverén és független palesztin állam célkitűzéseit figyelembevéve”.
A konferencián megvitatott szöveg elítélte a 2023. október 7-i terrortámadást, és egy „ideiglenes nemzetközi stabilizációs missziót" javasolt, amitől a Palesztin Hatóság teljeskörű újraintegrálását remélik az ENSZ bevonásával. Mint azt a konferenciáról szóló közleményben írták: "a közgyűlés üdvözölte az egyes tagállamok hajlandóságát a misszióhoz való katonai hozzájárulást illetően".
A túszok és eltűnt családok fóruma üdvözölte a nyilatkozatot, mondván "az ártatlan férfiak, nők és gyermekek elrablása a nemzetközi jog nyílt megsértése, és azt egyértelműen el kell ítélni.”
A tűzszüneti tárgyalásokban való közvetítést vállaló Katar és Egyiptom a háború alatt mindvégig fenntartotta diplomáciai kapcsolatait a Hamásszal és Izraellel. Az Egyiptom által kidolgozott gázai rendezésről szóló terv kizárta a Hamászt az exklávé háború utáni kormányzásából. A tervezetet márciusban egy rendkívüli csúcstalálkozón vitatták meg Kairóban, ahol Egyiptom elnöke egy ideiglenes palesztin bizottság létrehozását javasolta. Az elképzelés szerint a szóban forgó bizottság az átmeneti kormányzásért lenne felelős Gázában, mielőtt átadná a hatalmat a Palesztin Hatóságnak.
Izrael nyomás alatt, mindenki fenyegetőzik
Az elmúlt napokban a nagyhatalmak vezetői a gázai humanitárius helyzetre és a háború lezárásának szükségére hivatkozva sorra jelentik be az Izrael elleni szankciókat és ezzel párhuzamosan a palesztin állam törvényességéről alkotott álláspontjaikat.
Miután nagy port kavart Emmanuel Macron bejelentése, miszerint Franciaország az ősszel hivatalosan is elismeri a Palesztin Állam jogszerűségét, az Egyesült Királyság munkáspárti miniszterelnöke, Keir Starmer azzal fenyegette meg Izraelt, hogy amennyiben nem köt tűzszünetet, ők is úgy tesznek majd mind a franciák. A keddi ENSZ-közgyűlésen Kanada és Málta szintén elköteleződött a palesztin államiság elismerése mellett, mire Donald Trump azzal fenyítette be a közösségi médiában az előbbi államot, hogy lépése hatással lehet az amerikai-kanadai kereskedelmi kapcsolatokra. Az izraeli vezetés az amerikaihoz hasonlóan szintén elítélte a Franciaország és az Egyesült Királyság nyilatkozatait, a Hamász félreértve Marcon bejelentését üdvözölte a francia lépést, mondván az a palesztin ügy növekvő globális támogatását tükrözi.
Bár a Hamász tisztviselői korábban ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a mozgalom háború utáni gázai szerepéről, a terrorszervezet nem mutatja jelét annak, hogy lemondana az exklávéban remélt hatalomról.
Izrael miniszterelnöke élesen ellenzi a kétállami megoldást. Benjamin Netanjahu azzal érvel, hogy a Palesztin Állam létrejötte összeegyeztethetetlen országa biztonságával.