A TIFF-nek is nevezett nemzetközi fesztivál lehúzta programjáról a 2023‑as október 7‑i Hamasz‑terrortámadás körülményeit bemutató filmet, majd visszavonta a tiltást. A kérdés az, hogy vannak-e személyiségi jogaik a terroristáknak?
HIRDETÉS
A fesztivál vezetésének első indoklása szerint a filmhez felhasznált felvételek – köztük a Hamasz által közétett képsorok jogi engedélye hiányzott, emellett a fesztivál aggályokat fogalmazott meg a „biztonsági kockázatok és potenciális zavargások” miatt is.
Az „Út köztünk: A végső megmentés„ (The Road Between Us: The Ultimate Rescue) című film középpontjában egy nyugalmazott izraeli tábornok, Noam Tibon elbeszélése áll a támadás napjáról, és arról, hogyan próbált minél több embert megmenteni.
A film több képanyagot tartalmaz a terroristák által a közösségi médiában megosztott vizuális elemekből is.
A fesztivál vezérigazgatója, Cameron Bailey tagadta, hogy cenzúra történt; szerinte a döntés jogi és biztonsági szempontokra épült, és kifejezte, hogy a fesztivál nem politikai szervezet, de mindent megtesz, hogy a film mégis szerepeljen
A film letiltását formálisan a TIFF tette meg, vagyis nem a kanadai hatóságok vagy a bíróság. A rendezvény szervezői azt jelezték, hogy a szükséges követelményeket (pl. jogi engedélyeket, beleegyezéseket) nem teljesítették a film alkotói.
A fesztivál a potenciális zavargásoktól is tartott. A filmes csapat és támogatóik ezeket az érveket cenzúrának minősítették, különösen mivel a felvételek nyilvánosak voltak (élő streameken keresztül), így nincs szükség a látható személyek engedélyére.
Az első reakciók a letiltás után
A filmes csapat, köztük a rendező, Barry Avrich, cenzúraként értékelte a fesztivál döntését, és jelezte, hogy a filmet más csatornákon majd bemutatják.
Több pro‑izraeli csoport, így a Creative Community for Peace, erősen bírálták a fesztivált, mondván, hogy abszurd, hogy ki kell kérni egy terrorszervezettől a saját bűneiről saját maga által készített és közzé tett felvételek engedélyét.
A fesztivál vezetőségén belül is felvetődött, hogy esetleg anti‑Izrael aktivisták vagy a szervezői stáb egyes tagjainak ellenkezése is szerepet játszott a döntésben.
A tömeges és nyilvános felháborodás után – melyet cikkek, közlemények, és közösségi reakciók generáltak – a TIFF visszakozott: Bailey és Avrich közös közleményt adtak ki, melyben együtt kérték a közönség türelmét és jelezték, hogy dolgoznak a jogi és biztonsági aggályok rendezésén, és végül mégis vetítik a filmet.
Van-e személyiségi joguk a terroristáknak?
A személyiségi jogok védelme általában olyan egyénekre vonatkozik, akiknek az identitását, arcát, nevét kereskedelmi célokra használják fel, és legtöbbször a magánszférához kapcsolódik.
Mivel a Hamász terroristaként tevékenykedő szervezet, nincs értelme sem neki, sem tagjainak személyiségi jogot biztosítani, sem engedélyt kérni tőlük a nyilvános felvételekre. Ezért sok kritikus szerint az effajta „jogi aggály” csupán ürügy, nem valós jogi akadály.
A nemzetközi jog mind jogelméleti, mind gyakorlati szinten egyértelműen fellép a terrorista szervezetekkel szemben és semmiféle személyiségi jogi jogosultságukat nem ismeri el. Ráadásul előírja az államoknak, hogy kérjék a büntetőjogi fellépést és működés megakadályozását (pl. vagyonbefagyasztás, pénzügyi korlátozások).
Maga a kanadai kormány is megfogalmazta a terrorizmus elleni fellépés módjait és a terroristának minősített személyek jogfosztását. Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki, hogy az Alkotmány első módosítása által biztosított szabadságjogok nem védik azt a politikai tevékenységet, amely anyagi támogatást nyújt terrorista szervezetek számára, oktatás vagy jogi tanácsadás formájában is.