Az OECD szerint az EU-ban a tanárok és az egészségügyi dolgozók a legnehezebben toborozhatók. Szakértők elmagyarázzák, miért nehezebb egyes állásokat betölteni.
Európa-szerte a tanári, egészségügyi és IT-állások számítanak a legnehezebben betölthetőnek, miközben a munkáltatók általában könnyebben találnak fizikai munkásokat és ételkészítési segítőket. Azonban az egyes országok között jelentős különbségek vannak. Spanyolországban például nagy hiány van ételkészítési segítőkből az OECD szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hiányok akkor is fennmaradnak, amikor a fiatalok egyre nehezebb munkaerőpiaccal szembesülnek. Az OECD megállapította, hogy az általa vizsgált országokban nőtt a munkanélküliségi különbség a friss diplomások és a tágabb munkaképes korú népesség között. Az Európai Központi Bank (EKB) szintén azt állapította meg, hogy 2023 óta romlottak a fiatalok foglalkoztatási kilátásai az euróövezetben.
Az OECD Mapping Skill Shortages in OECD Countries című jelentésében vizsgált uniós országokban átlagosan a tanári pálya számít a legnehezebben betölthető foglalkozásnak, ezt követik az egészségügyi szakemberek és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek. A top ötöst az egészségügyi asszisztens szakemberek, például orvostechnikusok és egyes ápolói munkakörök, valamint az üzleti és adminisztratív területen dolgozó szakemberek teszik teljessé.
A skála másik végén a fizikai munkások felvétele a legkönnyebb, utánuk következnek az alacsony képzettségű dolgozók, az ételkészítési segítők, az értékesítési munkatársak és az összeszerelők.
Az OECD indexe az egyes országokon belül hasonlítja össze a foglalkozásokat. A pozitív értékek relatív hiányra, a negatív értékek relatív többletre utalnak. A mutatók azt jelzik, hogy az egyes állásokat mennyire nehéz betölteni az adott ország más foglalkozásaihoz képest. Nem a betöltetlen álláshelyeket vagy a hiányzó munkavállalókat számolják. Az adatok a legtöbb ország esetében 2024-ből származnak.
A 27 európai országra, köztük Norvégiára, Svájcra, Törökországra és az Egyesült Királyságra kiterjedő trendek azt mutatják meg, mely foglalkozások kerülnek a leggyakrabban az öt legnehezebben, illetve legkönnyebben betölthető közé.
Az öt legnehezebben betölthető foglalkozás
13 országban a tanárok szerepelnek az öt legnehezebben betölthető foglalkozás között. Az egészségügyi szakemberek és az IKT-szakemberek követik őket, mindkét csoport 12 országban kerül be a top ötbe. Hét országban a vezetők is ott vannak az ötös listán, míg az egészségügyi asszisztens szakemberek, a személyes gondozásban dolgozók, valamint az üzleti és adminisztratív szakemberek hat-hat országban jelennek meg az öt legnehezebben betölthető foglalkozás között.
Az öt legkönnyebben betölthető foglalkozás
A fizikai munkások 14 országban tartoznak az öt legkönnyebben betölthető foglalkozás közé, őket 12 országban követik az ételkészítési segítők és 11-ben az egyéb irodai dolgozók. Az alacsony képzettségű dolgozók 10 országban, az összeszerelők pedig nyolcban kerülnek fel a listára.
Az OECD az öt legmagasabb és legalacsonyabb pontszámon túlmenően öt kategóriába sorolja a foglalkozásokat attól függően, hogy az adott országban más foglalkozásokhoz viszonyítva mennyire nehéz betölteni őket. Ez azt mutatja, hogy az egészségügyi, tanári és IKT-állásokat a legtöbb országban nehéz betölteni.
Miért kevés az orvos és ápoló Európában?
Az egészségügyi szakembereket 27-ből 23 országban nehéz találni, míg az egészségügyi asszisztens szakemberekből 21 országban van hiány. Az egészségügyi asszisztensek szintén 21 országban számítanak nehezen elérhetőnek.
Paul De Raeve és Manuel Ballotta, az European Federation of Nurses Associations (EFN) képviseletében az Euronews Businessnek úgy fogalmazták meg, hogy „Az EU és az európai egészségügyi rendszerek képtelenek megtartani és toborozni a közvetlen betegellátásban dolgozó ápolókat, ami mindenhol súlyos ápolóhiányhoz vezet”.
Elmondták, hogy a magas beteg/ápoló arányok, a nem biztonságos munkakörülmények és a széles körben tapasztalható mentális egészségügyi problémák teszik kevésbé vonzóvá az ápolói hivatást. Emellett alacsony bérekre, korlátozott karrierlehetőségekre, a szakmai megbecsülés hiányára, valamint a zaklatásnak és erőszaknak való gyakori kitettségre hívták fel a figyelmet.
Dr. Ole Johan Bakke, a Standing Committee of European Doctors (CPME) elnöke a romló munkakörülményekre mutatott rá.
Ole Johan Bakke az Euronews Businessnek úgy nyilatkozott, hogy „Európa-szerte egyre inkább elvárják az orvosoktól, hogy túlzott munkaidővel és növekvő munkaterheléssel ellensúlyozzák a rendszerszintű munkaerőhiányt. Az egészségügyi szakemberek ellen irányuló erőszak, amelyet az orvosok egyre gyakrabban tapasztalnak, tovább súlyosbítja ezeket a problémákat”.
Szerinte ezek a nyomások hozzájárulnak a kiégéshez, és kevésbé vonzóvá teszik az orvosi pályát, mint életre szóló karriert.
A tanárhiány nem csak a fizetésekről szól
21 országban nehéz tanárokat találni. A másik hat országban (Németországban, Görögországban, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban és Törökországban) az OECD a tanári pályát nagyjából kiegyensúlyozottként sorolja be.
Daniel Wisniewski, az European Federation of Education Employers főtitkára az Euronews Businessnek úgy fogalmazott, hogy „A tanárhiány már nem pusztán a betöltetlen álláshelyek feltöltésének kérdése, egyre inkább a tanári pálya hosszú távú vonzerejéről és fenntarthatóságáról szól”.
Elmondása szerint a versenyképes bérek továbbra is elengedhetetlenek, ugyanakkor a tanárok növekvő elvárásokkal szembesülnek, ahogy az iskolák digitális eszközöket vezetnek be, inkluzívabbá teszik az osztálytermeket, és nagyobb felelősséget vállalnak a diákok jóllétéért. A tanárokra több adminisztratív munka is hárul.
Rámutatott, hogy a tanárhiány okai messze túlmutatnak a bérezésen, jóllehet a versenyképes fizetések továbbra is kulcsfontosságú tényezőt jelentenek. A tanítás egyre összetettebb hivatássá vált, mivel az iskolák digitális eszközöket vezetnek be, inkluzívabbá teszik az osztálytermeket, és nagyobb felelősséget vállalnak a diákok jóllétéért. A tanárokra emellett több adminisztratív feladat hárul.
Wisniewski szerint: „Fel kell ismernünk, hogy a tanárok munkakörülményei, szakmai autonómiája, a karrierfejlődési lehetőségek és az iskolavezetés minősége egyaránt meghatározó abban, hogy az emberek pályára lépnek-e, illetve a pályán maradnak-e”.
Megkönnyíti-e a MI az IKT-állások betöltését?
Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakembereket, valamint az üzleti és adminisztratív szakembereket egyaránt 18 országban nehéz találni. Isabel Skak Olufsen, az OECD közgazdásza elmondta, hogy a digitalizáció növelte az IKT-szakemberek iránti keresletet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése a jövőben csökkentheti egyes IKT-szakemberek iránti igényt, különösen a pályakezdő pozíciók esetében.
Az alacsony képzettséget igénylő, rutinszerű munkák betöltése a legkönnyebb
A fizikai munkásokat 21 országban könnyű találni, őket 17 országban az ételkészítési segítők, 16-ban pedig az alacsony képzettségű dolgozók követik. Az értékesítési munkatársak és az egyéb irodai dolgozók 15 országban egyaránt könnyen elérhetők.
Bizonyos országok eltérnek az európai mintától
Norvégiában a fizikai munkások felvétele a legnehezebb, jóllehet a vizsgált országok közül 21-ben viszonylag könnyen elérhetők. Spanyolországban az ételkészítési segítők számítanak a legnehezebben toborozhatónak, bár Európa nagy részén könnyű őket találni. Franciaországban az alacsony képzettségű dolgozók felvétele a legnehezebb.
Számos északi és nyugat-európai ország eltér az IKT-állásokra jellemző trendtől. Az OECD Dániában, Finnországban, Németországban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban az IKT-szakemberek munkaerőpiacát nagyjából kiegyensúlyozottnak, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban pedig többlettel jellemezhetőnek minősíti.
A hiányok a gazdasági szerkezettől függenek
Olufsen az Euronews Businessnek úgy nyilatkozott, hogy „Azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb hiány mutatkozik, több okból is országonként eltérnek. A foglalkozások iránti kereslet az országok gazdasági szerkezetétől függ”.
Dél-Koreát és Németországot említette példaként, ahol a nagy ipari termelési szektorok magyarázzák több közepes képzettséget igénylő foglalkozás, például az összeszerelők és gépkezelők hiányát.
Olufsen szerint a munkavállalók kínálata is országonként változik. Azokban az országokban, ahol a tanárokat és az egészségügyi szakembereket viszonylag jól fizetik, kisebb hiány mutatkozhat ezekben a foglalkozásokban.
Készségek illesztése és képzés
Pia-Johanna Fallström, az European Labour Authority (ELA) szóvivője az Euronews Businessnek úgy fogalmazott, hogy „Európa munkaerőhiánya egyre inkább strukturális, és nem átmeneti jellegű. A demográfiai változások, a készségek nem megfelelő illeszkedése, a munka minősége és a korlátozott munkaerő-mobilitás mind szerepet játszanak”.
Elmondta, hogy Európának jobb képzési rendszerekre, jobb munkakörülményeket kínáló állásokra és a munkavállalók készségei és a munkaadók igényei közötti jobb illeszkedésre van szüksége. Emellett méltányos munkaerő-mobilitást sürgetett, hogy a többlettel rendelkező országok munkavállalói ott találjanak állást, ahol szükség van rájuk.
„Az ELA elemzése azt mutatja, hogy számos olyan foglalkozás, amelyet egy országban hiányosnak jelentenek, máshol többletet jelenthet”, tette hozzá.