A schengeni egyezmény most lett 40 éves, és több kétséggel néz szembe, mint bizonyossággal. Tagjainak közel fele visszaállította az ideiglenes belső határellenőrzést. Ez lenne a vége az európai nyitott határok elképzelésének? Elutaztunk a lengyel-német határhoz, hogy kiderítsük.
HIRDETÉS
A schengeni egyezmény jelenlegi dilemmáit jól példázzák a német-lengyel határ mentén található Görlitz (Németország) és Zgorzelec (Lengyelország) határvárosok, amelyeket a Lusatian Neisse folyó választ el egymástól.
2023-ban, hivatkozva az illegális migráció elleni folyamatos küzdelmére, Németország ideiglenes határellenőrzést vezetett be itt, akárcsak mindenütt a lengyel határ mentén. Erre reagálva a lengyel hatóságok 2025. július 7-én ugyanígy jártak el. Mindez sok bosszúságot okozott a határ két oldalán élőknek, beleértve a hatalmas forgalmi dugókat is.
Vegyük például Jakub Woliński 37 éves adatelemzőt. A határ német oldalán él és dolgozik, de a lengyel oldalon született. Gyakran átlépi a határvonalat, ezért első kézből tapasztalja meg az új valóságot. „Itt nem növekszik az illegális határátlépők száma. Ez teljesen szükségtelen kifejezése a folyó túlpartján élő szomszédok iránti bizalmatlanságnak” – mondja.
Hétvégén vagy ünnepnapokon a német határellenőrzések gyakran okoznak felfordulást az utcákon a lengyel oldalon. Még az ellenőrzőpont közelében lévő fagylaltozó olasz tulajdonosa is elégedetlen.
„A város teljesen el van torlaszolva. Ez nagyon megnehezíti számunkra a munkát, mert az ügyfelek nem tudják autóval megközelíteni a fagylaltozót, így azok, akik nem laknak a közelben, nem jönnek” – mondja Antonio Scaramozzino.
A lengyelországi lakosok aláírásokat gyűjtenek, hogy petíciót nyújtsanak be az Európai Bizottsághoz. Jakub ennél is tovább ment. Beperelte a német kormányt.
„Erősen hiszem, hogy a német hatóságok döntése korlátozza a mozgásszabadságomat a határ menti területeken. Ha beszélhetnék a német kormány képviselőivel, azt kérdezném tőlük, hogy mindezen költségek viselése valóban igazolja-e az előnyöket?”
A kérdést feltettük a német szövetségi rendőrségnek. Azt állítják, hogy keményen dolgoznak azért, hogy minimálisra csökkentsék a határellenőrzés hatását. De azt mondják, hogy olyan jogi felhatalmazással rendelkeznek, amely eddig hatékonynak bizonyult.
„Idén májusban az osztályomon több mint 175 embert jelentettünk fel, mert nem tartották tiszteletben a tartózkodási jogukat. Ugyanakkor további 141 embert jelentettünk fel más bűncselekmények elkövetése miatt” – állítja Michael Engler, a német szövetségi rendőrség szóvivője.
A fenti statisztikák ellenére Jakub úgy látja, hogy a Németország elleni per felhívja a schengeni tagok és az uniós intézmények figyelmét arra, hogy vizsgálják felül a jelenlegi megközelítésüket. „Ha mi, polgárok, nem vesszük a dolgokat a saját kezünkbe, és nem tesszük világossá a kormányaink számára, hogy ez fontos kérdés, amiért harcolni kell, akkor attól tartok, hogy a schengeni térség összeomolhat” – mondja.
Ez a schengeni álom vége?
Az államok valóban visszaállíthatják a határellenőrzéseket szigorú feltételek mellett. A legnagyobb jogi – és szimbolikus – kérdés nem maga a döntés, hanem annak indoklása és időkerete, mondja Jolanta Szymańska, a Lengyel Külügyi Intézet uniós programkoordinátora. Az EU migrációs és belügyi politikájának szakértője.
„A határellenőrzést meghatározott időre kell korlátozni. És mivel a név »ideiglenes bevezetés«, nem szabad, hogy általánossá váljon. De néhány országban már egy évtizede ellenőrizzük a határokat” – mondta.