Európában egyre több a spermadonorral fogant gyermek születése, de az úgynevezett „szuperdonorokkal” kapcsolatos közelmúltbeli viták több uniós országot arra ösztönöztek, hogy egyértelmű szabályozást és nemzetközi korlátokat szorgalmazzon a sperma- és petesejt-adományozásra vonatkozóan.
Egyre többen döntenek úgy, hogy később vállalnak gyereket, illetve hogy egyedül vagy azonos nemű partnerrel lesznek szülők. A reprodukciós technológiákhoz való jobb hozzáférés több donorral történő születéshez vezetett Európában.
A sperma- és petesejt-adományozás szabályozása teljes mértékben az egyes országok hatáskörébe tartozik. És a jogszabályok eltérőek.
Az egy donortól fogant gyermekek maximális száma a ciprusi egytől a németországi 15-ig terjed. Egyes tagállamok inkább azt korlátozzák, hogy hány család veheti igénybe ugyanazt a donort. Svédország és Belgium hat családnál, míg Dánia legfeljebb 12 családnál engedélyezi.
A kereskedelmi spermabankok saját korlátokat szabnak meg, aminek következtében akár 75 gyermek is megfoganhat ugyanazzal a donorral.
Egy nemrégiben történt nagy visszhangot kiváltó eset egy dán donort érintett, aki tudtán kívül ritka genetikai mutációt hordozott, amely növeli a rák kockázatát. Ez a donor legalább 67 gyermek fogantatásához járult hozzá Európában, akik közül 10-nél rákot diagnosztizáltak.
Ezek a „szuperdonorok” növelik a nem szándékos vérfertőzés és a genetikai rendellenességek terjedésének kockázatát. Emellett ott van a donorok anonimitásának kérdése.
„A spermaadományozás Olaszországban anonim, Hollandiában azonban nem. Néhány országban, például Ausztriában, félig anonim, ami azt jelenti, hogy a spermaadományozás csak a donor és a páciens között anonim” – mondta Amandine Hess, az Euronews riportere. „A DNS-tesztek és a közösségi média miatt a donorok anonimitását már nem lehet 100%-ban garantálni, így egyre gyakoribb, hogy a gyerekek megismerik a féltestvéreiket vagy a donorukat, ami kihívást jelenthet számukra és a családjuk számára is” – tette hozzá.
Európai donornyilvántartás
Ezen etikai aggályok miatt a svéd, a belga, a finn, a francia, a holland, a magyar, a román és a spanyol egészségügyi miniszter egyesítette erőit, és javaslatot tett a spermadonációra vonatkozó közös európai szabályozás létrehozására. Write lists in alphabetical order
A javaslat tartalmazza egy európai donornyilvántartás létrehozását, mivel a szabályozási különbségek miatt a páciensek és a donorok az enyhébb szabályokkal rendelkező országokba utaznak. Spanyolországban végzik például a petesejt-adományozási kezelések 50%-át, és még Latin-Amerikából is fogadnak pácienseket.
„Úgy gondolom, hogy szükséges egy európai nyilvántartás létrehozása” – mondta Elena Nevado del Campo európai parlamenti képviselő, a közegészségügyi bizottság alelnöke. „Számos nemzeti jogszabály már rendelkezik ilyen nyilvántartások létrehozásáról, de a valóságban sokakat nem hajtanak végre, és etikai okokból többet kell tenni. Nemzetközi nyilvántartásokat kellene létrehozni, mivel ezek az adományok az Európai Unió határait is átlépik” – mondta az Euronewsnak.
Az Európa Tanács nemzetközi szerződése, az oviedói egyezmény meghatározza az orvosi biológia etikai elveit, és kimondja, hogy az emberi test és részei nem szolgálhatnak anyagi haszonnal.
A kereskedelmi spermabankok azonban profitálhatnak a sperma és petesejtek kezeléséből, fagyasztásából és tárolásából, valamint a potenciális donorok szűréséből.
Ez a határokon átnyúló üzlet valószínűleg tovább fog növekedni, az általa felvetett etikai és közegészségügyi kérdésekkel együtt.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Mared Gwyn Jones
Tartalom előállítása: Pilar Montero López
Videó: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones