Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban újságíróknak elmondta, hogy keddig szeretné megoldani az összes orosz fosszilis tüzelőanyag tervezett fokozatos kivonását, és hozzátette, hogy beszélt Friedrich Merz német kancellárral is az ügyről.
HIRDETÉS
A szlovák kormány abban bízik, hogy a jövő hét keddig megállapodást köthet az Európai Bizottsággal, aminek a révén elkerülheti az orosz energiaimport 2028-tól érvényes uniós tilalmának negatív következményeit – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Szlovákia blokkolja az EU 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozza elő.
Szlovákia szerint ez hiányt, az árak és a tranzitdíjak emelkedését okozná, illetve kártérítési igénnyel léphet fel az orosz gázszállító, a Gazprom.
Szlovákia gázszükségletének nagy részét a Gazpromtól szerzi be egy 2034-ig érvényes, évi mintegy 3,5 milliárd köbméter gázt biztosító hosszú távú megállapodás keretében.
Amióta Ukrajna 2024 végén leállította az orosz gáz tranzitját, Szlovákia a Török Áramlaton és Magyarországon keresztül importálja a földgázt.
Az Európai Bizottság javaslata 2028-tól, fokozatosan megszüntetné az orosz energiaimportot. Ennek elfogadása csak többségi támogatást igényel a tagországok részéről. Az Oroszország elleni szankciókhoz azonban minden tagállam szavazatára szükség van.
"Valamit nyernünk kell ebben a harcban, bár ez nem lesz 100-0-s eredmény" - tette hozzá Fico a Reuters szerint.
Megjegyezte, hogy beszélt Friedrich Merz német kancellárral a kérdésről, és hangsúlyozta, hogy Szlovákia feloldaná vétóját, ha megállapodás születik a gáztilalomról.
A legújabb szankciócsomag, amelyet kedden mutatott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas főképviselő, további 22 orosz bankot tesz feketelistára, és kiterjeszti a tranzakciók tilalmát az országon kívüli székhelyű, a szankciók kijátszásához hozzájáruló szervezetekre. A célkeresztben az Orosz Közvetlen Befektetési Alap, egy 10 milliárd dollár (8,75 milliárd euró) becsült tőkéjű szuverén vagyonalap áll.
A javaslat az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat gázvezetékek közvetlen vagy közvetett használatának tilalmát is tartalmazza. A tenger alatti vezetékek ma nem működnek, és Berlin kizárta a gáztranzit újraindításának lehetőségét a háború befejezése után.