Az Európai Unió újrafegyverkezési erőfeszítéseinek egyik nehézsége a kritikus nyersanyagok beszállítóitól való nagyfokú függőség. Brüsszel növelné a hazai kitermelést és az újrahasznosítást, és szorgalmazza a diverzifikációt.
HIRDETÉS
Alumínium, szilícium, titán, nikkel, germánium, réz és tantál, mind-mind a modern harckocsik alkotóelemei, és mindegyikből kevés van Európában. A kontinens a kulcsfontosságú polgári és védelmi technológiákhoz szükséges kritikus nyersanyagok mindössze 1-5 százalékát állítja elő, a kereslet pedig az újrafegyverkezés miatt az elkövetkező években jelentősen növekedni fog. 2030-ra az Európai Unió ritkaföldfémek iránti kereslete a hatszorosára, míg a lítium iránti kereslete 2050-re várhatóan a hétszeresére nő.
Az International Institute for Strategic Studies tanulmánya a beszerzési problémák eddig is ismertek voltak, csak éppen a geopolitikai légkör volt más, és nem volt ekkora igény ezekre az anyagokra. Az elmúlt hónapokban az EU az újrafegyverkezés mellett döntött, és erősíteni készülnek a "védelmi készenléti állapotot" egy esetleges, valamely tagállamot érő orosz támadás esetén. Csakhogy miközben a védelmi kiadásokat növelik, a kritikus nyersanyagok védelmi ágazatban betöltött szerepe figyelmen kívül maradt.
"A nyugati államok potenciális ellenfelei monopolhelyzetben vannak a védelmi ipar létfontosságú alapanyagainak beszerzésében vagy bányászatában, márpedig ezek közül több is szükséges az európai digitális és ipari fejlesztésekhez" - figyelmeztettek az IISS kutatói.
2016 és 2020 között Kína, Kongó, Oroszország, a Dél-afrikai Köztársaság és Törökország voltak a világ első számú termelői az Európai Bizottság által 2024-ben "kritikusnak" minősített 17 nyersanyagnak, az EU pedig teljes mértékben Kínától függött a lítium, a magnézium, a foszfor, a szkandium, a titán és a vanádium beszerzésében. Kína ráadásul nemcsak bányászik, hanem az ellátási láncnak is domináns szereplője, ugyanis fel is dolgozzák a bányászott anyagokat.
Az európai repülőgép-, a biztonsági- és a védelmi ipar hasonlóan szereplői szerint a diverzifikáció elengedhetetlen. "Iparágunk aktívan törekszik arra, hogy több helyről szerezzen be alapanyagokat, és ne függjön egy-egy beszállítótól" - mondta az Euronewsnak Rebecca Lucas, az Európai Repülő- és Biztonság- és Védelmi Iparágak Szövetségének (ASD) szóvivője.
Bizottsági rendelkezés
2024 májusában az Európai Bizottság elfogadta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, melynek célja a blokkon belüli kapacitások növelése, az import diverzifikálása és az újrahasznosítás fejlesztése. A terv szerint a Bizottság 2030-ra azt szeretné elérni, hogy az EU éves szükségletének 10 százalékát hazai kitermeléssel, 40 százalékát hazai feldolgozással, 25 százalékát pedig az EU-n belüli újrahasznosítással fedezzék, és hogy egy adott kritikus nyersanyag esetében az egyes harmadik országoktól való függőséget legfeljebb 65 százalékra korlátozzák. A vágyak és a tények közt azonban mély a szakadék, a tervek végrehajtása pedig igazi kihívást jelent.
Az ASD szerint a kritikus nyersanyagok használata védelmi rendszerek és felszerelések szerint eltérő, de kétségtelen, hogy a kritikus nyersanyagokhoz való biztonságos, kiszámítható hozzáférés "nélkülözhetetlen" Európa védelmi és újrafegyverkezési céljai szempontjából. "A változó geopolitikai helyzet jelentősen megnövelte a kritikus ellátási láncok kitettségét és sérülékenységét" - hangsúlyozta az ASD szóvivője, és hozzátette, hogy az ellátási láncok sérülésének potenciális következményei lehetnek Európa biztonságára és ellenálló képességére nézve.
Gregor Nägeli, az Európai Néppárt parlamenti tanácsadója az Euronewsnak azt mondta, hogy olyan megbízható partnerek felé kell nyitni, mint Ausztrália, Kanada, illetve egyes dél-amerikai országok.
A készletezés is megoldás lehet
Az Euronews által megkérdezett elemzők, ipari képviselők és politikusok szerint a külföldi beszállítóktól való túlzott függőség sebezhetővé teszi az európai iparágakat, és veszélyeztetheti a blokk újrafegyverkezési erőfeszítéseit. Franciaország, Németország és Spanyolország jogszabályokban rögzítette, hogy miként kell elhárítani az esetleges ellátási zavarokat, Franciaország 2024 és 2023 közötti honvédelmi programja pedig kötelezővé teszi a készletek felhalmozását a védelmi ágazatban tevékenykedő vállalatok számára, és lehetővé teszi, hogy vészhelyzet esetén minden termelési tevékenységet a fegyveres erők számára irányítsanak át.
Spanyolország 2023-as védelmi ipari stratégiája szintén tartalmaz ajánlásokat az ellátási láncok megerősítésére és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítására, de az uniós szintű készletezés sokkal összetettebb, és időigényesebb folyamat. Az európai védelmi ágazat pontosan tudja, hogy az elkövetkező években alapvető fontosságú a hazai kitermelés, feldolgozás és újrahasznosítás kapacitásaink növelése, csakúgy mint a kritikus nyersanyagok helyettesítését támogató kutatásba és innovációba való befektetés. "A legfontosabb most az, hogy a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt végrehajtsuk, és kiterjesszük a más nemzetekkel megkezdett partnerségeket" - zárta le mondandóját a néppárti politikai tanácsadó.