Egy új tanulmány szerint Németország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország szenvedte el a 21. században a legnagyobb gazdasági veszteségeket a természeti csapások miatt.
HIRDETÉS
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint Európa 1980 és 2023 között több mint 790 milliárd eurós gazdasági veszteséget szenvedett el a szélsőséges időjárási és éghajlati jelenségek miatt.
Ebben az időszakban Németország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget, amelynek költségei 180 milliárd eurót tettek ki.
Ezt követi Olaszország, ahol a költségek 135 milliárd euróra nőttek, Franciaország 130 milliárd euróval, és Spanyolország, ahol 97 milliárd eurós veszteséget okoztak az ilyen események.
A 21. században azonban némileg megváltozott a kép.
Ha csak az ebben az évszázadban bekövetkezett veszteségeket vesszük figyelembe, Németországot, Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot egy hat uniós országból álló csoport követi (Ausztria, Belgium, Csehország, Portugália, Románia és Szlovénia), amelyeknek nagyon hasonló, 12 és 15 milliárd euró közötti összkárokat kellett elszenvedniük.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) becslése szerint az éghajlati szélsőségek intenzitása és gyakorisága egyes európai régiókban megnőtt, és az előrejelzések szerint tovább fog nőni a további globális felmelegedéssel .
Az árvizek és a hőhullámok a gazdasági károk elsődleges okozói az egész EU-ban.
Bár a gazdagabb és fejlettebb országokban a nagyobb gazdasági veszteségek jelentősnek tűnhetnek, ezek általában kisebb hatással vannak az országos gazdaságra, mint a szegényebb, kevésbé fejlett nemzetek által elszenvedett kisebb veszteségek.
A gazdagabb országok általában állami költségvetésük kisebb részét fordítják a helyreállításra, vagy jobban fel vannak készülve az ilyen veszteségek kezelésére.
A nyugat- és közép-európai országok, mint például Szlovénia, Belgium és Németország, nagyobb négyzetkilométerenkénti, míg a keleti és északi országok, mint például Finnország és Észtország, általában kevesebb pénzügyi veszteséget szenvednek el.
Eközben Szlovéniában a legmagasabb az egy főre jutó veszteség Európában, amely 1980 és 2023 között 8733 eurót tesz ki. Ezt követi Luxemburg (2694 euró), Svájc (2685 euró), Olaszország (2330 euró) és Spanyolország (2279 euró).
Másrészt Koszovó (10 euró), Montenegró (41 euró) és Izland (87 euró) a legalacsonyabb egy főre jutó veszteséggel rendelkező országok.
"Az egy főre jutó veszteségek kevésbé változnak, mint a négyzetkilométerre jutó veszteségek, és több ország viszonylag hasonló értékeket mutat" - állapította meg az EEA kutatása.
Éghajlati kockázati biztosítás
A legtöbb európai országban van biztosítás az éghajlattal kapcsolatos természeti veszélyek elleni védelemre.
Az éghajlati biztosítások regionális egységeknek, kormányoknak, intézményeknek, vállalatoknak, közösségi csoportoknak, háztartásoknak és magánszemélyeknek nyújthatnak védelmet a szélsőséges időjárási események által okozott élet-, megélhetési vagy vagyonkárok ellen.
Az EEA szerint a 27 EU-tagállamban a biztosított károk átlaga a 2009-es 2,5 milliárd euróról 2023-ra 4 milliárd euróra emelkedett.
Franciaországban és Spanyolországban például a köz- és magánszféra partnerségén alapuló nemzeti biztosítási rendszer működik (Caisse Centrale de Réassurance, CCR, illetve Consorcio de Compensación de Seguros, CCS). Ugyanakkor legalább 16 uniós ország 90% feletti biztosítási védettségi hiányról számol be.
Csak Dániában fedezi a biztosítás a veszteségek több mint 50%-át.