Az EU egyharmada vízhiánnyal küszködik, és a vízszennyezés és a nagy vízigény miatt több beruházásra és innovációra van szükség. Megvizsgáljuk az új európai vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia előnyeit és hátrányait.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság által ebben a hónapban bemutatott európai vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiájának célja a vízszennyezés csökkentése, a pazarlás megelőzése és a vízhez való hozzáférés kiterjesztése mindenkire. Az EU végrehajtó szerve azt ígéri, hogy segíteni fogja a tagállamokat a 2000. évi vízügyi keretirányelv és három kapcsolódó jogszabály jobb végrehajtásában. A helyzet komolyságára való tekintettel több beruházást is ösztönözni fog.
Az EU felszíni vizeinek csupán 37%-a van jó ökológiai állapotban, és csak 29%-a van jó kémiai állapotban. Az éghajlatváltozás miatt a kontinens a világ leggyorsabban melegedő régiója, ami megnöveli a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák számát.
Jelenleg az EU 30%-a szenved vízhiánytól a hosszan tartó aszályok miatt. Eközben a pusztító árvizek 325 milliárd eurós kárt okoztak 1980 és 2023 között.
„Mindenki tudja, hogy milyen vészhelyzetben vagyunk, és hogy milyen beruházásokra van szükség az ágazatban. Megvannak a számok” – mondta Hildegard Bentele (Németország/EPP), az Európai Parlament jobbközép képviselője, aki az Európai Parlament vízügyi csoportjának elnöke.
„Erre reagálnunk kell a következő uniós költségvetésben, és jobban ki kell használnunk a kohéziós politikát, mert láttuk, hogy a forrásokat nem a szükséges beruházásokra használják fel” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság szerint Európa-szerte mintegy 55 milliárd eurót költenek vízügyi beruházásokra, de évente 23 milliárd eurós hiány van további finanszírozásra.
E hiányosság orvoslása érdekében az EU végrehajtó szerve a kohéziós politika keretében a kevésbé gazdag régióknak szánt források nagyobb részét a vízgazdálkodásra fordítja majd.
Emellett az Európai Beruházási Bank új programot indít: 15 milliárd euró áll majd rendelkezésre a 2025–2027 közötti időszakban, és további 25 milliárd eurót kíván vonzani a kereskedelmi befektetők részéről.
Javaslatok kötelező érvényű célok nélkül
Az ipar és a mezőgazdaság két olyan ágazat, amely sok vizet használ, és vegyi anyagokkal is hozzájárul annak szennyezéséhez. A Bizottság egyik fő problémája a vízszennyezés, különösen a PFAS, azaz az úgynevezett „örök vegyi anyagok” által okozott szennyezés.
„A PFAS-okat örökké szennyező anyagoknak nevezik, mert nem bomlanak le könnyen. Így ezek idővel felhalmozódnak a környezetben. A kutatások kimutatták, hogy súlyos egészségügyi problémákat okozhat, ha kapcsolatba kerülünk a PFAS bizonyos típusaival” – mondta Amandine Hess, az Euronews riportere, aki a közleményről tudósított.
„A Bizottság partnerségek elindítását tervezi az innováció támogatása, valamint a PFAS-ok és más vegyi anyagok okozta szennyezés csökkentése érdekében. A »szennyező fizet« elvet fogják alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a közpénzeket csak azokra a helyszínekre fordítanák, ahol nem lehetett megállapítani, hogy ki a felelős a szennyezésért” – tette hozzá.
A nem kormányzati szervezetek és az Európai Zöld Párt szerint a stratégia messze nem ad konkrét válaszokat a vízgazdálkodással kapcsolatos összetett problémákra, és rámutat az egyértelmű jogi követelmények hiányára, valamint annak elmulasztására, hogy a szennyezést annak forrásánál kezeljék.
„A környezetvédők a műtrágyák és vegyszerek szigorú kezelését követelik. Másrészt a Bizottság felszólít arra, hogy 2030-ig legalább 10%-kal növeljék a vízhatékonyságot, de nem határoz meg egyértelmű, kötelező érvényű célokat” – mondta Amandine Hess.
Hildegard Bentele elismerte, hogy a 10%-os vízhatékonysági cél „szerény jó szándék”, és hogy a tagállamok lemaradásban vannak a jogszabályok végrehajtásában. Azt is hozzátette, hogy szankcionálhatnák azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik a célokat.
„Késésben vagyunk, és az elmúlt 20 évben nem sok előrelépés történt. Ezért kell gyorsabban kell lépnünk. Szeretném, ha a Bizottság az elkövetkező években szigorúbb lenne e tekintetben, többek között az új stratégiában” – mondta Hildegard Bentele európai parlamenti képviselő.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones