A Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott jelölt a szavazatok 50,89 százalékával győzött.
HIRDETÉS
A lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt a voksok 50,89 százalékát szerezte meg.
Az urnazátás utáni első exit pollok még fordított eredményt jeleztek, a liberális varsói polgármester Rafal Trzaskowski 50,3%-os győzelmét valószínűsítették.
Azonban a közvélemény-kutatók is figyelmeztettek rá, hogy ez a néhány tízezernyi szavazat a hamincmilliós, csaknem 72%-os részvétel mellett annyira kicsi, hogy még bármi lehet.
Trzaskowski az exit pollok közzététele után közölte, hogy "győztünk", és hozzátette, hogy nem fogja cserben hagyni Lengyelországot és a választóit. Megismételte választási ígéreteit, miszerint szorosan együttműködik majd a Tusk-kormánnyal, lehetővé téve, hogy az Andrzej Duda államfő által blokkolt törvényalkotási folyamatokat útjára indítsa.
A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński az exit pollok ismertetését követően azt mondta, hogy szerinte végül az általuk támogatott Nawrocki fog nyerni, a győzelem oka pedig az, hogy a PiS az igazat mondja Lengyelországról, és mert ők megvalósítják a terveiket, miáltal megváltoztatják az országot.
A lengyel államfői munka nem látszatintézkedésekből és diplomáciából áll, a hivatal befolyással bír Lengyelország külpolitikájára, illetve az államfő a lengyel hadsereg főparancsnoka. A köztársasági elnök megvétózhatja a parlament (Szejm) által elfogadott törvényeket, ráadásul vétó esetén az újabb parlamenti szavazáson csak minősített, háromötödös többséggel lehet egy törvényt átvinni.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. 2025-ben azért kellett második fordulót rendezni, mert a május 18-i első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.
A jelöltek kora délután adták le a voksukat
Rafal Trzaskowski nem sokkal délután 1 óra előtt ment el szavazni, és arra buzdította a lengyeleket, hogy éljenek választójogukkal, menjenek az urnákhoz.
Hozzá képest fél órával később adta le a szavazatát Karol Nawrocki, posztjában mindössze annyit írt, hogy "éljen Lengyelország".
Donald Tusk miniszterelnök is voksolt:
És Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője is:
És Andzrej Duda lengyel köztársasági elnök is befutott. Az új elnök Dudát váltja hivatalában.
Lengyelországban közel 29 millió ember jogosult szavazásra, ebből több mint 700 ezren külföldön regisztráltak szavazásra. Az elnökválasztás első fordulója történelmi, ugyanis az 1990-es elnökválasztásnál először mértek magasabb részvételt, a jogosultak 66,8 százaléka járult az urnákhoz.
173-szor zavarhatták meg a kampánycsendet
Vasárnap a lengyel választási bizottság több sajtótájékoztatót tartott, melyeken a választási részvételről, illetve esetleges fennakadásokról számoltak be. A PKW arra számít, hogy az elnökválasztás hivatalos végeredménye hétfőn válik publikussá.
Az első sajtótájékoztatót délelőtt 10 órakor tartották, ezen Sylwester Marciniak, a PKW vezetője elmondta, hogy addig nem jelentettek olyan incidenseket, amelyek befolyásolnák a szavazás megfelelő lebonyolítását, de közölte, hogy 60 esetet regisztráltak, mikor is egyesek megsértették a kampánycsendet: ebből 42 agitációs eset, 15 pedig a választási anyagok megsemmisítésével kapcsolatos. Délutánra ez a szám tovább nőtt, rendőrségi jelentések szerint 173-szor zavarhatták meg a kampánycsendet.
1 millió zlotyis-, vagy akár börtönbüntetést is járhat a választási incidensekért
A szavazóhelyiségek bezárásáig a törvény szerint kampánycsend volt Lengyelországban, így tilos volt közvélemény-kutatásokat vagy más, a választással kapcsolatos, egy-egy politikushoz köthető információt közzétenni.
A választási csend megszegése súlyos, akár 1 millió zlotyig terjedő pénzbüntetéssel sújtható, és nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények is felelősségre vonhatók. Amennyiben a kampánycsendet megtörik, és a bíróság később megállapítja, hogy a cselekedet befolyásolta a választási eredményt, akkor az illetőt akár két év börtönbüntetéssel is sújthatják. A kampánycsend nem zárta ki, hogy a politikusok jelezzék a választól felé, hogy éljenek a választójogukkal, és menjenek el voksolni.