Minél közelebb kerülünk a lengyel elnökválasztás június 1-jére tervezett második fordulójához, a szakértők a dezinformációs kampányok erősödését figyelik meg. A hamis információk mindkét jelöltet, Rafał Trzaskowskit és Karol Nawrockit, valamint magát a szavazási eljárást célozzák.
HIRDETÉS
Az elnökválasztási kampány során nem csak olyan álhírek vannak, amelyek célja információs káosz létrehozása, az egyik jelölt lejáratása és a másik népszerűsítése a választás kimenetelének befolyásolása érdekében. Cél az adat- és pénzhalászat is. Az internetes csalók ehhez Rafal Trzaskowski és Karol Nawrocki jelöltek képét használják.
A Demagog.org tényellenőrző weboldal szerint a Meta Advertising Library elemzése szerint a választások második fordulója előtti utolsó héten még aktívak voltak a dezinformációs üzenetek, amelyek a 30-65 év közötti lengyeleket célozták meg. Néhány hirdetésnek már több tízezer felhasználót sikerült elérnie.
A hamis tartalmakat május 22. óta a "Score News" profil tette közzé, amelynek adminisztrátorai feltehetően Szingapúrból tevékenykednek. A finanszírozás állítólag a Transfer Sorrento nevű cégtől származik, de a nevén kívül semmit sem tudni róla - sok hasonló szervezet létezik, ami megnehezíti a pénz valódi forrásának ellenőrzését.
Aleksandra Wojtowicz, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének vezető digitális ügyek elemzője szerint az álhírek nemcsak a jelölteket, hanem magát a szavazási eljárást is érintik.
"Nemrég például volt egy hír arról, hogy a levélszavazás biológiai fegyverekkel lesz szennyezett" - mondja a szakértő.
Túlterhelés és Doppelganger a lengyel infoszférában
A PISM (Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete) elemzői, akik a dezinformáció megnyilvánulásait tanulmányozzák, folyamatosan ismétlődő narratívákat látnak a hamis jelentésekben.
"A narratívák között az ukrajnai háború, maguk az ukránok, a menekültek és a menekült nők, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések, vagy a béke szerepelnek. Oroszország és Belarusz azt terjeszti, hogy csak Oroszország a béke garanciája, és hogy Oroszország a békére törekszik" - magyarázza Wojtowicz.
A legtöbb hamis információ a közösségi médiában terjed, a szakértők két kulcsfontosságú műveletet azonosítottak. Az első a "túlterhelés", vagyis a felhasználók bombázása ellentmondásos információk lavinájával, amelynek célja információs káosz létrehozása és a kritikai gondolkodás képességének rontása. A másik, a "Doppelganger" olyan művelet, melynek célja, hogy "megszemélyesítsék" a jól ismert médiumokat.
Erre példa a közelmúltbeli eset, amikor hamis felvételek készültek Romániáról, amely állítólag a francia hatóságokat vádolta a közelmúltbeli elnökválasztásba való beavatkozással. A hamis videó az Euronews logóját viselte, és a csatornára jellemző vizuális identitást használta. Valójában Bukarest nem Franciaországot, hanem Oroszországot vádolta a szavazásba való beavatkozással.
"Amikor görgetjük és böngészzük a híreket, könnyen előfordulhat, hogy nem vesszük észre, hogy az Euronews vagy bármely más médium logója csak hozzá van illesztve, és az anyag egy véletlenszerű fiókból származik, amely befolyásolni akar minket, és például demotiválni akar a szavazásra" - figyelmeztet Wojtowicz.
A PISM elemzője a lengyelországi helyzetet a közelmúltbeli romániai választásokhoz hasonlítja: "Úgy tűnik, hogy a romániai választásokat jobban fenyegette a dezinformáció, ami az első forduló után nyilvánvaló volt. Most a lengyel választásokat is a dezinformáció fenyegeti, különösen a FIMI (foreign information manipulation and interference - a szerk.) - a belső szereplők által átvett információk külföldi manipulációja" - figyelmeztet Aleksandra Wojtowicz.
A bulgáriai Amerikai Egyetem kutatása szerint a balkáni országok és a volt Szovjetunió a legsebezhetőbbek a dezinformációval szemben. A dezinformációs tevékenységek eszkalálódása általában a nagyobb politikai események, például a választások előtt következik be.
Keressen egy második forrást
Aleksandra Wojtowicz hangsúlyozza, hogy a dezinformáció elleni védelem elsősorban az állam és a közösségi médiaplatformok feladata, amelyeknek le kell zárniuk a rendszereiket, a polgároknak pedig marad az éberség.
"Mindenképpen érdemes egy pillanatra kifújni magunkat, mielőtt továbbadunk valamit. Ha látunk egy hírt, jobb, ha veszünk egy mély lélegzetet, és átgondoljuk, hogy hiteles-e. Érdemes egy második forrásból is ellenőrizni az információt - általában így találkozhatunk hiteles tartalommal és tényellenőrzéssel" - tanácsolja Aleksandra Wojtowicz.