A lengyel elnökválasztás rendkívül kiélezett küzdelmet ígér a Polgári Platform (PO) jelöltje, Rafal Trzaskowski és a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki között. A két nagy finalista a harmadik helyezett szavazóinak kegyeit keresi.
HIRDETÉS
Jövő vasárnaptól új elnöke lesz Európa feltörekvő középhatalmának, és a fő kérdés az új kormánykoalíció megerősödése, vagy az előző rendszer viszonylagos visszarendeződése.
A május 18-i első forduló után a kormánypárti Rafal Trzaskowski és az ellenzéki Karol Nawrocki jutott be a lengyel elnökválasztás második fordulójába. A verseny szorosnak ígérkezik, a két jelölt fej-fej mellett halad a legutóbbi felmérések átlaga szerint.
Trzaskowski, aki a legutóbbi lengyelországi elnökválasztáson is indult, akkor szűk vereséget szenvedett a hivatalban lévő Andrzej Duda ellen, a szavazatok 48,97%-ával. szemben Duda 51,03%-os eredményével.
Az idei elnökválasztás első fordulójában Trzaskowski a szavazatok 31,36%-át megszerezve szűk eredménnyel győzött, szorosan követte őt Nawrocki 29,54%-kal.
A június 1.-i második fordulóban induló jelöltek választóinak fontos részét azok a szavazók teszik ki, akik az első fordulóban más jelölteket választottak, valamint hogy milyen arányban vesznek részt a következő menetben.
A 3. és 4. helyen jobboldali pártok jelöltjei, a jobboldali Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun szerepeltek (14,8%, illetve 6,34%). Az ő támogatóik döntése meghatározó lesz, miután a két éllovas tartalékai egyaránt kimerültek.
Udvarlás a királycsinálónak
Bartosz Rydliński, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem politológusa szerint Trzaskowskinak talán már nincs elég ideje kampányának átalakítására. „Most kell gyorsan megfejtenie, hogy miért maradt otthon vagy szavazott más jelöltekre annyi szavazó, aki korábban a koalícióját támogatta.”
A varsói polgármesternek szélsebesen kell mozgósítani a centrista nagyvárosi választópolgárokat, és azokat, akik az első fordulóban kiesett kisebbségi baloldali jelöltekre szavaztak.
Ebben például számíthat Magdalena Biejat baloldali jelöltre, aki 4,2 százalékot szerzett az első fordulóban, de ez még kevés a biztos győzelemhez. Viszont ott van még Szymon Hołownia, a Szejm elnöke és a Tusk-kormányban ülő Lengyelország 2050 párt vezetője, aki 5 százalékot szedett össze egy héttel korábban. Ő is világossá tette, hogy támogatja a varsói polgármestert. Mégis, az igazi feladat Trzaskowski számára a jobboldali libertárius Sławomir Mentzen minél több támogatójának meggyőzése, ha nem is mindegyiküké.
Trzaskowski problémája az is, hogy szorosan kötődik Donald Tusk miniszterelnökhöz, akinek viszont az elfogadottsága esni kezdett, mivel koalíciós kormánya egyelőre elmaradt a 2023-as választások előtt tett reformígéretektől. A kormányt a még hivatalban lévő Andrzej Duda elnök blokkoló magatartása is sújtja, ráadásul a kormánykoalícióban is vannak sodródások, melyek ártanak Trzaskowskinak.
Az elmúlt napokban mindkét éllovas találkozott Mentzennel, hogy megpróbálják rávenni saját programjaik támogatására. A 3. helyezett erős jobboldali álláspontja miatt támogatása inkább a PiS javára szolgálhat. A volt kormánypárt számára a mostani választás mutatja meg, hogy a 2023-as parlamenti vereség csak átmeneti visszaesés volt-e, és a párt megcélozhatja-e a hatalom visszaszerzését, – ahogy Donald Trump négyéves interregnuma után az Egyesült Államokban is történt, írja a Politico.
„Teljesen nyitott a lehetőség, és versengés nagyon szoros lesz” – mondta Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem professzora, a lengyel politika szakértő elemzője. „Sokan csalódottak Tuskban, akik olyan változásokat szeretnének, mint a drákói lengyel abortusztörvények enyhítése, az azonos nemű párok jogi elismerése, vagy a korábbi PiS-kormány tisztviselőinek felelősségre vonása az állítólagos visszaélések miatt.
Az elemző szerint Nawrockinak sokkal könnyebb dolga van, mert szinte csak annyit kell tennie, hogy besöpri a Tusk-kormánnyal szemben álló jelölteket támogató szavazók többségét. Matematikailag a jobboldali és szélsőjobboldali jelöltek a szavazatok 54 százalékát szerezhetik meg reálisan.
Ugyanakkor a kormánypárti jelöltnek reménysugár lehet, hogy Mentzen támogatói között a sok fiatal és a városlakók nem illenek zökkenőmentesen a PiS-hez, amely inkább az idősebb és szegényebb szavazókat vonzza a kisebb településeken. A PiS-hez hasonlóan Mentzen is társadalmilag konzervatív, és még nemi erőszak esetén is az abortusz tilalmát szorgalmazza, viszont egyben gazdaságilag libertárius is, aki az alacsony adókat és a vállalkozókat részesíti előnyben.
Ez az álláspont viszont közelebb áll a Polgári Platformhoz (PO), mint a jóléti államot támogató PiS-szavazókhoz. Ez azt jelenti, hogy a varsói polgármester még leszakíthat szavazókat Mentzen tömbjéből, ha utolsó heti kampányát ezekre a kérdésekre súlyozza..
A választás kritikus pillanat lesz a jelenlegi kormánykoalíció számára, amely a nem újraválasztható Andrzej Duda elnök konzervatív ellenzékével tovább küzd a reformok bevezetéséért. A választási eredmények eldönthetik, hogy hogy a hivatalban lévő kormánykoalíció képes lesz-e a legfontosabb döntéseket keresztül vinni a nemzet előtt álló alapügyekben, beleértve az illegális migrációt, az egyre fontosabb honvédelmet és a nemzetbiztonságot is.