Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Kék kártyák: Melyik uniós ország kínálja a legmagasabb minimálbért a nem uniós munkavállalók számára?

Európa mozgásban
Európa mozgásban Szerzői jogok  Europe in Motion
Szerzői jogok Europe in Motion
Írta: Alessio Dell'Anna & Maud Zaba
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

A Kék Kártyák még azokban az országokban is garantálják a minimálbért, ahol ennek nincs törvény által megszabott összege. Az uniós országok évente több tízezer ilyen engedélyt bocsátanak ki.

HIRDETÉS

Az Európai Unióban használatos Kék Kártyákról szóló legfrissebb, 2023-as adatok szerint Németország fogadja a legtöbb olyan magasan képzett szakembert, aki a közösségen kívülről érkezik.

Berlin mintegy 69 ezer ilyen engedélyt adott ki 2023-ban, ami a 78 százaléka az abban az évben kiadott összesen 89 ezer Kék Kártyának. A második helyen Lengyelország áll 8 százalékkal, majd Franciaország következik 4 százalékkal - írja az Eurostat.

A Kék Kártya a nem uniós országokból származó, jól képzett szakemberek aranyvízuma. Az uniós tagállamok közül csak Dánia és Írország nem ad ki ilyen engedélyt.

Mennyi pénzt keresnek a Kék Kártya tulajdonosai?

Ez a különleges vízum garantálja az éves bruttó minimálbért még azokban az országokban is, ahol nincs törvény áltl megszabott minimálbér, például Olaszországban, Svédországban, Ausztriában és Finnországban.

A küszöbértékek széles skálán mozognak. A hollandiai 68 ezer euró körüli maximumtól a bulgáriai alig több mint 16 ezer euróig terjednek az éves bérek.

Az EU vonatkozó irányelve azt is javasolja, hogy a munkáltató az adott ország átlagkeresetének legalább másfélszeresében állapiítsa meg a kártyatulajdonos fizetését. Ezt hívják "hüvelykujjszabálynak". Az egyes országokra vonatkozó számadatokat évente indexálják.

A világ melyik részéből jönnek a legtöbben ilyen kártyával?

A 2023-as adatok szerint az indiaiak vezettek az összes kártya közel negyedével(24%), őket követték az oroszok kilencezer kártyával, ami 11 százaléknak felel meg. A törököknek hatezer Kék Kártyát ítéltek meg, ez 7 százalék, a belaruszoknak pedig ötezret, az 6 százalék.

A kék kártya megszerzése viszonylag egyszerű.

Vagy egyetemi diploma vagy hároméves releváns munkatapasztalat kell hozzá a kérelemben megjelölt területen. A Kék Kártya kiadható olyan, az EU-n kívülről származó szakembernek is, aki az EU-ban végzett. Jó hír, hogy nincsenek nyelvi követelmények.

A kártya a schengeni térségen belüli szabad utazást is lehetővé teszi, ha az engedélyt egy schengeni ország állítja ki (Ciprus az egyetlen kivétel).

A magasan képzett szakembereknek van más lehetőségük is

A Kék Kártya nem az egyetlen olyan vízum, amely munkavállalásra jogosít és tartózkodási engedélyt ad az Európai Unióban nem uniós szakemberek számára.

Az uniós országok közel 11 ezer "vállalaton belüli áthelyezési engedélyt" adtak ki 2023-ben. Ezzel lehetővé tették, hogy harmadik országok magasan képzett állampolgárai nemzetközi vállalatok uniós fióktelepeire költözzenek.

Ezek egynegyedét (2700) Hollandia adta ki, a második helyen Németország és Magyarország állt (mindkettő 1900 engedéllyel, ami 18 százalék), majd Franciaország következett (1500 engedéllyel, ami 14 százalék) és Spanyolország (1100 engedéllyel, ami 10 százalék).

A legtöbb ilyen engedélyt is indiaiak kapták (36 százalék), utánuk a kínaiak (14 százalék) és a dél-koreaiak (12 szézalék) következtek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

A fiatalok kivételével minden korcsoportban csökken a munkanélküliség az EU-ban

Hány gyermek tűnik el évente Európában?

Milyen a diákok mentális állapota az EU-ban?