A horvát miniszterelnök az Euronewsnak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok Európának nyújtott támogatásának szilárdnak kell maradnia a második Trump-kormányzat politikai instabilitása közepette.
HIRDETÉS
A Fehér Házból a szövetségesei felé áradó támogatás a második Trump-kormányzat kezdete óta egyre kiszámíthatatlanabb. Ez a változás számos európai vezetőt arra késztetett, hogy megkérdőjelezze az Egyesült Államok transzatlanti szolidaritás iránti elkötelezettségének erejét.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök az Euronewsnak adott exkluzív interjújában kiemelte az Egyesült Államok európai ügyekben és az olyan intézményekben való folyamatos szerepvállalásának fontosságát, mint a NATO.
„Úgy gondolom, az Egyesült Államoknak továbbra is elkötelezettnek kell maradnia Európa, a transzatlanti partnerség mellett, hogy a stabilitás és a béke tényezője legyen kontinensünkön” - mondta Plenković.
„És természetesen a NATO fontosságának hangsúlyozása, mert a NATO 75 éve a kollektív biztonság garanciája, és úgy vélem, hogy ennek továbbra is így kell lennie”.
Az Egyesült Államok politikájának hullámzásával kapcsolatos aggodalmak ellenére Plenković bizakodását fejezte ki a NATO jelenlegi pályájával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a szövetségen belül megnövekedtek a védelmi kiadások, beleértve Horvátország saját beruházásait is.
Nem csak az amerikai katonai felszerelésekről van szó
Amikor a NATO stabilitásáról kérdezték, Plenković úgy vélte, hogy a NATO jó úton halad, mivel sok ország teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó ígéretét, mint például Horvátország, amely a GDP 2,1%-át és a modernizáció 30%-át fekteti be, és még többet kíván befektetni a védelmi felszerelésekbe.
Horvátország jelentősen kiszélesítette beszerzési stratégiáját, hogy amerikai és európai katonai technológiákat is bevonjon, az interoperabilitás és a hosszú távú ellenálló képesség fokozása érdekében.
„Nagyon sokat dolgozunk az európai védelmi felszerelések beszerzésén is, nemcsak az amerikai felszereléseken, hanem a keleti katonai technológiákról a nyugatiakra való áttérés folyamatában vagyunk, és eddig több mint háromszorosára növeltük a védelmi költségvetésünket” - magyarázta Plenković.
„Az elképzelés az, hogy az elkövetkező években még inkább megsokszorozzuk, és úgy gondolom, hogy az új védelemről szóló fehér könyv, az új eszközök, amelyeket az Európai Unió előkészített, erősítik stratégiai autonómiánkat, képességeinket és az Európai Unión belüli interoperabilitást” - tette hozzá.
Horvátország a közelmúltban fejezte be 12 darab francia Rafale vadászgépből álló repülőszázadát, megerősítve ezzel légvédelmi kapacitását. Az adriai ország 300 millió eurós katonai támogatást nyújtott Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 elején teljes körűen lerohanta szomszédját - Plenković szerint ez a lépés Ukrajna védelmében és az európai szabadságért való szélesebb körű kiállás részeként történt.
Nem cél bárki veszélyeztetése
A közelmúltban Horvátország, Albánia és Koszovó védelmi megállapodást írt alá, amelynek célja a katonai kapacitás növelése, a technológia fejlesztése és az interoperabilitás javítása közös kiképzés révén.
„Ennek a megállapodásnak nem célja, hogy bárkit is veszélyeztessen. Mi sem éreztük, hogy bárki más fenyegetne minket, így ez a narratíva, amely a megállapodás aláírása után elhangzott, véleményünk szerint hamis és szükségtelen volt” - mondta Plenković.
A háromoldalú megállapodás azonban bírálatokat váltott ki Szerbia részéről, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Szerb tisztviselők azzal vádolták Albániát és Horvátországot—a NATO tagjait—, hogy „fegyverkezési versenyt” szítanak a Balkánon. Mindez akkor történt, amikor Szerbia és Magyarország saját megállapodást írt alá a katonai együttműködés megerősítéséről. Plenković ezt nem tekinti „semmiféle fenyegetésnek Horvátországra nézve.”
Bővítés kontra külföldi befolyás
Plenković hangsúlyozta a nemzeti határok és jogi normák tiszteletben tartásának szükségességét Európán belül, és az uniós integrációs folyamatot a kontinens létfontosságú egyesítőjének nevezte. „Az európai út az összes ország helyes irányba történő működésének, valamint a reformoknak és a polgároknak nyújtott előnyöknek a záloga.”
Kiemelte továbbá, hogy a bizalom és a párbeszéd elengedhetetlen az európai stabilitás fenntartásához. „Véleményünk szerint ez elengedhetetlen az őszinte párbeszédhez és a bizalom kiépítéséhez. A bizalom kiépítése és a folyamatos párbeszéd nélkül mindig fennáll a destabilizáció esélye.”