Washington aggodalmát fejezte ki az európai országok azon szándéka miatt, hogy csökkentsék az amerikai gyártóktól történő fegyvervásárlásaikat. Az amerikai tisztviselők közölték, hogy reményük szerint az európai nemzetek továbbra is amerikai gyártmányú fegyverekre fognak támaszkodni.
HIRDETÉS
Mindez azért történik, mert az Európai Unió korlátozni látszik az amerikai gyártók hozzáférését a fegyverszállítási pályázatokhoz. Az Unió jelenleg a saját védelmi iparának megerősítésén dolgozik, és bizonyos típusú amerikai fegyverek beszerzését láthatóan csökkentik.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter március végén közölte Litvánia, Lettország és Észtország külügyminisztereivel, hogy az Egyesült Államok továbbra is részt kíván venni az uniós országok védelmi beszerzéseiben, és Washington „negatívan értékelné” az amerikai vállalatok kiszorítását az európai pályázatokból.
A Pentagon közlése szerint Trump elnök üdvözli az európai szövetségesek erőfeszítéseit, hogy „megerősítsék védelmi képességeiket és felelősséget vállaljanak saját biztonságukért”, de óva intett attól, hogy olyan új akadályokat hozzanak létre, amelyek kizárják az amerikai vállalatokat az európai védelmi projektekből.
Az Európai Unió márciusban bemutatott újrafegyverkezési terve 800 milliárd eurós fejlesztéseket és bevásárlásokat helyez kilátásba, nem leplezve, hogy a projekt egyik célja az amerikai fegyver-függőség enyhítése és az európai gyártás felfuttatása. A terv több európai kormány ellenkezésébe ütközött, és végleges formáján még alakítani kell, ami az amerikai gyártóknak kedvező késlekedés.
Az új Trump-adminisztrációt övező és növekvő transzatlanti feszültségek és bizonytalanság miatt az Unió felismerte a stratégiai autonómia szükségességét. Az egyik kulcsfontosságú kérdés: mennyire függ Európa az amerikai fegyveripartól?
Más piacokkal ellentétben a fegyverkereskedelem egy szürke zónában működik, ahol a gazdaság, a diplomácia és a katonai stratégia összefonódik. A tranzakciókat gyakran titok övezi és kormányzati engedélyekhez kötötték, ami megnehezíti volumenük pontos nyomon követését. Sok transzfer megkerüli a hivatalos csatornákat, és a privát közvetítők gyakran bizalmas megállapodásokkal kereskednek a kormányok és a magángyártók között.
Nem ritkán a fegyvereket harmadik országokon keresztül szállítják, megkerülve az ellenőrzéseket, szabályozásokat és szankciókat, és még ha rendelkezésre is állnak adatok, azok nemzetbiztonsági okokból töredezettek.
A tavalyi év a rekordeladások szakasza volt
Mégis, ha számokat kell mondani, az alaptétel továbbra is az, hogy az Egyesült Államok uralja a nemzetközi fegyverpiac 43%-át, és ennek több mint harmada Európa felé irányul. 2024 negyedik negyedévében az európai fegyver-, katonai felszerelés- és kettős felhasználású termékimport elérte az 1,548 milliárd dolláros értéket, ami 28 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Az előző négy év összesítésében az Amerikából származó import 158 százalékkal emelkedett az uniós országok felé, ami szinte teljes egészében az ukrajnai háború következménye.
Korábban a Reuters arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció ösztönözni kezdte az európai országokat több amerikai fegyver vásárlására Ukrajna védelme számára, azzal a céllal, hogy megerősítse Kijev pozícióit az Oroszországgal tervezett béketárgyalások előtt.
Egyelőre tehát szó sincs arról, hogy az USA-EU fegyverszállítási szálak megszakadnának, vagy súlyosabb törést szenvednének. Ennek jele, hogy Washington kedden bejelentette 1,33 milliárd dollár értékű légvédelmi rakéta eladását Lengyelországnak. A csomag 400 darab AIM-120D közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétát tartalmaz. Ezen kívül Varsó irányítórendszer-készleteket, pótalkatrészeket, szállítási konténereket, valamint hozzáférést kap a rakéták üzemeltetéséhez szükséges amerikai szoftverekhez. A szállítást a Kongresszusnak még jóvá kell hagynia.
„Az eladás javítani fogja Lengyelország képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben, és jelentősen javítja a lengyel hozzájárulást a NATO követelményeihez” – áll az amerikai közleményben. Varsó arra törekszik, hogy elérje a védelmi kiadásoknak a GDP 5%-ára történő növelését, ami Donald Trump egyik legfontosabb követelése a NATO-tagokkal szemben. Annak ellenére is, hogy maga az Egyesült Államok sem teljesítette még ezt a védelmi szintet.
A múlt héten a szintén NATO-tag Észtország is több milliárd eurós többlet védelmi kiadást jelentett be. Az új törvényjavaslattal a balti ország eléri a Trump által előírt küszöbértéket, így az Oroszországgal szomszédos ország védelmi kiadásai a GDP nagyjából 5,4%-át teszik ki.
Trump rendszeresen bírálja Európát, amiért nem helyez kellő hangsúlyt a védelemre, és alacsonyak a katonai és védelmi kiadások. Azzal is vádolta Washington transzatlanti szövetségeseit, hogy a NATO-n keresztül „malacperselyezik” az Egyesült Államokat.