Az év eleji németországi és a néhány héttel ezelőtti magyarországi esetek után most már Szlovákiában is megjelent a ragadós száj- és körömfájásjárvány. Megfelelően felkészült-e az Európai Unió az állattartó gazdaságokat rettegésben tartó, rendkívül fertőző vírus elleni küzdelemre?
HIRDETÉS
A ragadós száj- és körömfájás vírusos betegség, amely elsősorban a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket érinti. A betegség az emberre nem jelent veszélyt, de a fertőzött állatok számára nagy fájdalommal jár, és csökken a tej- és hústermelésük. A legtöbb állat túléli a fertőzést, de hosszú ideig hordozhatja a rendkívül fertőző vírust. Ezért van szükség a járvány kitörésének gyors megfékezésére a fertőzött és egészséges állatok elzárásával és levágásával.
Az EU kiterjedt jogi kerettel rendelkezik a járványkitörések megfékezésére, beleértve a fogékony állatokra és termékeikre vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat is. Minden tagállam köteles készenléti tervvel rendelkezni. Az államilag támogatott laboratóriumoknak együtt kell működniük az EU referencialaboratóriumával, hogy a szakértők meghatározhassák az egyes járványkitörésekhez legmegfelelőbb vészhelyzeti intézkedéseket. Az ebből eredő levágások és kereskedelmi korlátozások gyakran súlyos gazdasági veszteségeket okoznak a mezőgazdasági ágazatban. Az érintett tagállamok a mezőgazdasági termelőknél és az ellátási láncban felmerülő összes költség kiszámítása után kártérítést kérhetnek az EU-tól.
Szlovákiában eddig legalább hat gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájásvírust, és 6000-7000 állatot vágtak le. Több száz gazdaságot szigorú felügyelet alatt tartanak és fertőtlenítenek.
Az Agrocontract Mikulas tejgazdaságot, amely az érintett terület határán kívül fekszik, eddig megkímélte a betegség. Egyetlen vírus esetleges kimutatása azonban 6000 állat, köztük 3000 tejelő tehén feláldozását jelentené. A gazdaság évente mintegy 35 millió liter tejet termel. Az üzem 200 alkalmazottat foglalkoztat, és az egyik legfontosabb munkaadó Szlovákia ezen térségében.
A belépés korlátozott. A munkavállalókra és a gépekre szigorú fertőtlenítési eljárások vonatkoznak.
„Az összes traktor kerekeit lefújjuk. A gazdaság alkalmazottainak fertőtlenítésen kell átesniük, és naponta többször is le kell zuhanyozniuk” – magyarázza Martin Zahumenský gazdálkodó és az agrárvállalkozás tulajdonosa. „Nagyon megterhelő. Minden alkalommal, amikor felhívnak [egy másik] gazdaságból, rossz híreket várunk, és őszintén szólva nem tudok nyugodtan aludni. Nagyon aggódunk az üzlet miatt.”
Mezőgazdasági tevékenységükhöz 5500 hektárnyi földterület tartozik, ahol kukoricát, szóját és búzát termesztenek, főként a tejelő tehenek táplálására, ami az egész mezőgazdasági vállalkozásuk sarokköve.
A gazdaság családi vállalkozás, amelyet 30 évvel ezelőtt Martin édesapja alapított. Egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy a vírus hogyan pusztít el más gazdaságokat a régióban.
„Átérzem azok fájdalmát, akiket ez érint” – mondja Marian Zahumenský gazdálkodó és a gazdaság vezérigazgatója. „Az egyik érintett gazdaság ugyanannak a tenyésztői szövetségnek a tagja, mint mi. Nagyon szorosan együttműködünk. El tudom képzelni, milyen tragédia ez. Együttérzek azokkal, akik felépítették és gondozták a gazdaságukat. Hatalmas erőfeszítést és több év munkáját igényli.”
„A jelenlegi helyzet minden gazdát érint gazdaságilag, mert rengeteg pénzt kell költeniük fertőtlenítésre és mindenféle biológiai biztonsági intézkedésre” – magyarázza Martin. „Tehát mindenekelőtt a kormánynak visszatérítést kell adnia, és segítenie kell ezen költségek fedezésében. Azok a gazdaságok pedig, ahol minden állatot le kell ölni, nagyon gyors segítségre szorulnak, mert a kormány és az Európai Unió segítsége nélkül képtelenek lennének újrakezdeni.”
A ragadós száj- és körömfájásvírus terjedésének megfékezése érdekében lezártak néhány határátkelőt Ausztria és Magyarország között. Szlovákia és Magyarország, illetve Csehország között pedig gondosan ellenőrzik a határátkelőket.
A válság kezdete óta a csehországi olmützi Állami Állatorvosi Intézet hetente kétszer kap tejmintát a szlovákiai érintett terület 57 gazdaságából.
Ezek az elemzések létfontosságúak a betegség lehetséges uniós terjedésének ellenőrzéséhez.
A vírus katasztrofális az állatokra és a mezőgazdasági termelésre nézve, de az embereket általában nem érinti a laboratórium igazgatója szerint. „A pasztőrözésen átesett tej és az érlelési folyamaton átesett hús, különösen, ha utólag még hőkezelik is, biztonságos, és nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét” – magyarázza Jan Bardoň.
Megfelelően felkészült-e Európa arra, hogy megakadályozza a vírus terjedését a nyitott határain és a közös piacon?
„Az európai együttműködés nagyon jó szinten van” – válaszolja Bardoň. „Létezik egy gyors riasztási rendszer, amelynek keretében az egyes tagállamok állat-egészségügyi hatóságait azonnal értesítik. Az EU-n belül egységes megelőzési stratégia létezik, de azt minden országnak saját földrajzi vagy éghajlati viszonyaihoz, helyi erőforrásaihoz és mezőgazdasági jellemzőihez kell igazítania. Nem mindegy például, hogy egy 10 000 szarvasmarhát tartó gazdaságról vagy egy öt tehénnel rendelkező gazdaságról van szó.”
Az Európai Bizottság most emlékeztette az érintett tagállamokat, hogy a sürgősségi intézkedéseket folyamatosan a változó járványügyi helyzethez kell igazítani.