Az EU közel két évtizede küzd a termelékenység csökkenésével és a gazdasági növekedés visszaesésével, miközben versenytársai, Kína és az Egyesült Államok előretörtek, átvették a vezetést az innovációban, és megtartották a kulcsfontosságú iparágakat.
HIRDETÉS
Európának ki kell használnia a világkereskedelem változó dinamikájából adódó lehetőségeket, hogy visszanyerje elvesztett versenyképességét – mondta az Euronewsnak az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke.
Antonio Campinos szerint Európa az elmúlt két évtizedben veszített termelékenységéből és versenyképességéből, ugyanakkor túlságosan a szabályozás kidolgozására összpontosított, miközben kevesebb figyelmet fordított az innováció ösztönzésére.
„Elvesztettük a termelékenységünket a kínaiakhoz és az amerikaiakhoz viszonyítva” – mondta.
„Az elmúlt 20 évben elvesztettük a proaktivitásunkat” – nyilatkozta az Euronews The Europe Conversation című műsorában.
Továbbá Campinos úgy véli, hogy az új technológiák fejlesztésére vonatkozó európai megközelítés túlságosan kockázatkerülő; a kudarctól való félelem elfojtja a kísérletezést és az új ötleteket.
Campinos szerint ez éles ellentétben áll az Egyesült Államok szemléletével, ahol a kudarctól való félelem nem visszatartó tényező az innováció során.
Ez a különbség pedig lehetővé tette, hogy az USA jelentősen megelőzze Európát a feltörekvő technológiák, köztük az MI terén.
„A kockázatvállalási hajlandóságunk eltér például az USA-étól. Az USA nem fél a kudarctól. Számukra a kudarc az első lépés a siker felé” – mondta.
Az Európai Szabadalmi Hivatalnak 39 tagja van, köztük Törökország és Norvégia.
Évente körülbelül 200 000 kérelem érkezik, ami eltörpül az USA és Kína számai mellett.
„Ezt vessük össze azzal, hogy az USA évi 600 000, Kína pedig 1,5 millió kérelmet bírál el” – közölte.
Campinos osztja azt az egyre elterjedtebb véleményt, hogy az európai szabályozás „túl messzire ment” az egyik irányba, miközben nem biztosított kellő ösztönzőket a feltalálók számára az innovációhoz és ahhoz, hogy Európában maradjanak.
„Vegyük például a versenyjogot vagy a versenyszabályozást! Ez védi a szabad versenyt, ami jó dolog. Védi a fogyasztókat, ez is jó dolog” – mondta, majd hozzátette: „Mondja, hány techóriásunk van Európában, például az informatika területén? Hány nagy felhő alapú szolgáltatónk van Európában?”
Ugyanakkor úgy véli, hogy a jelenlegi instabilitás, melyet Amerika protekcionizmusa, illetve a Trump-kormányzat legnagyobb kereskedelmi partnereivel folytatott vámháborúja váltott ki, lehetőséget kínál a nehézségekkel küzdő Európa számára, ha a vezetők és a döntéshozók hajlandóak megragadni a pillanatot.
„A szükség leleményességet szül, és valóban szükségben vagyunk, nagy szükségben” – mondta.
„Az emberiség akkor a legkreatívabb, amikor szükségben van, ahogy mi most. Az idő sürget.”
Szerinte Európa rejtett növekedése a túlélés kulcsa.
„Európa erős. Még mindig gazdasági nagyhatalom vagyunk.”
„És most a geopolitikai feszültségek akár stratégiai lehetőséget is teremthetnek arra, hogy a tehetségeket, a kutatókat, a kiváló képességű embereket az USA-ból Európába vonzzuk” – mondta.
Az Európai Unió Draghi-jelentése az európai versenyképesség jövőjéről, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök rendelt meg, évi 800 milliárd eurós beruházásokat sürget a csúcstechnológiai szektorokban, valamint a szabályozás radikális reformját.
Draghi arra is figyelmeztetett, hogy Európa „lassú és gyötrelmes halált halhat”, ha a termelékenység visszaesését továbbra is figyelmen kívül hagyja.
Campinos egyetért azzal, hogy Európának több hazai befektetésre van szüksége, és meg kell tartania az európai startupokat.
„Az amerikaiaknak van egy mottójuk. Azt mondják: itt találtuk fel, itt gyártjuk le. Nekünk is ugyanígy kell gondolkodnunk. Amit Európában találtak fel, azt Európában kell gyártani” – mondta.
Campinos szerint a kereskedelmi feszültségek és a Trump-vámok miatt Európának új piacok felé kell nyitnia, miközben folytatnia kell a kereskedelmet Kínával.
„Már nem támaszkodhatunk kizárólag az USA-ra, hogy megvédjen minket, vagy kereskedjen velünk. Diverzifikálnunk kell a partnerségeinket.”
Európának „bővítenie kell a szabadkereskedelmi megállapodásait a természetes partnereivel.”
„Köztük például Kanadával, Mexikóval, tehát az USA-tól északra és délre, illetve nyilván Kínával” – mondta.