Egy nemzetközi tanulmány szerint az európai fiataloknak nemcsak a szüleikkel, hanem egymással is több vitájuk van politikai kérdésekben, mint korábban. A politikai álláspont befolyásolja őket párválasztásukban is.
HIRDETÉS
A mainstream politikától a mindennapi beszélgetésekig számtalan téma vált ki vitát, ilyen a migráció, a háború, a nemek közötti egyenlőség vagy a gazdaság is.
Olaszországban, Franciaországban és Németországban ezekről elsősorban baráti körben beszél az ifjúság. Dániában viszont minden második fiatal főleg a szüleivel vitatja meg ezeket.
Ez derül ki abból a tanulmányból, amely 18 és 35 év közötti dán, francia, német, olasz és lengyel fiatalok megkérdezésével zajlott. Mint a kétezer válaszból kiderül, túlnyomó többségük szerint a politikusok, illetve a hagyományos és a közösségi média fele leginkább a társadalmi megosztottságért.
Az emberek magánéletét is felforgatja a politikai megosztottság?
Dániában a megkérdezettek 43 százaléka, Franciaországban az 56 százalékuk mondta azt, hogy a partnerük politikai álláspontját osztják.
Ami a szülő-gyerek viszont illeti, Franciaországban és Olaszországban is a válaszadók 28 százaléka számolt be arról, hogy politikai kérdésekben nem értenek egyet a szüleikkel. Ez generációk közötti megosztottságra utal.
A francia, olasz és lengyel válaszadók mintegy 68 százaléka állítja, hogy politikai nézeteit leginkább barátaival osztja meg. Németországban ez az arány 75 százalék. Dániában ez másképp van: ott csak a megkérdezettek fele érzi úgy, hogy politikai kérdésekben egy véleményen van barátaival.
A munkahelyen a lengyel válaszadók 50 százaléka van közös politikai platformon kollégáival, míg Dániában csak 30 százalékuk.
A dán fiatalok 39, míg a németek 82 százaléka az oktatást tartja a társadalmi kohézió sarokkövének. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek kezelése is nagyban hozzájárul a társadalmi megosztottság felszámolásához. Németországban a válaszadók 50 százaléka nyilatkozott így, és Olaszországban is körülbelül ilyen volt ez az arány.
Az antidemokratikus pártok betiltása a harmadik legnépszerűbb megoldás Németországban (35%) és a negyedik legnépszerűbb Olaszországban (23%).
Mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?
A dán válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy politikai álláspontját bizony befolyásolják a mesterséges intelligencia által generált álhírek is. Az olasz, a francia és a lengyel résztvevők háromnegyede viszont azt állította, hogy rájuk nincsenek hatással az efféle tartalmak. A németek véleménye megoszlik: 26 százalékuk elismeri, hogy az AI befolyásolja őket, további 26 százalékuk pedig bizonytalanságot fejez ki azzal kapcsolatban, hogy ez valóban így van-e.
"Biztos vagyok benne, hogy kapcsolatba kerültem már mesterséges intelligencia által létrehozott tartalommal. Ezért úgy érzem, hogy tudtomon kívül befolyásolhattak" - mondta egy német válaszadó.
A demokratikus folyamatok mesterséges intelligencia általi manipulálásával kapcsolatos aggodalmak az olasz fiatalokat nyomasztják legkevésbé(31%) és a francia fiatalokat leginkább (38%).
Sokan válaszolták azt, hogy a mesterséges intelligenciát nem tekintik sem átoknak, sem áldásnak. Szerintük ugyanolyan éberségre van szükség ezzel kapcsolatban is, mint bármilyen más olyan tényezővel, amely jelentős befolyást gyakorolhat a társadalmi viszonyokra és a közhangulatra.