Kik keresnek a legroszabbul Európában és miért? - ezúttal erre a kérdésre keressük a választ az Europe in Motionben.
Alacsony bérezésűnek mondjuk azokat, akik az országos átlag kétharmadát keresik vagy annál kevesebbet. Ők teszik ki az EU munkavállalóinak csaknem 15%-át.
A nők közt rosszabb az arány, 18 százalékuknak alacsony a fizetése. A 30 év alattiak közül pedig minden negyedik fiatal esik ebbe a kategóriába.
A rosszul keresők aránya Bulgáriában a legmagasabb az EU-ban, közel 27%, ezt követi Románia 24, Lettország 23 és Görögország 22 százalékkal.
Míg Portugáliában, Svédországban, Finnországban, Olaszországban és Szlovéniában a legalacsonyabb az kis keresetűek aránya.
A legrosszabbul a vendéglátás fizet, de a köz- és szociális szférában is minden harmadik embernek kevés pénz érkezik a számlájára hó végén.
Az sem mindegy, hogy valakinek milyen munkáltatói szerződése van. A határozatlan idejű megbízásoknál ugyanis 15 százalékkal kevesebben vannak az alulfizetettek.
Természetesen az iskolázottság és a bérezés is kapcsolatban áll egymással. Az alulképzettek negyede, míg az egyetemi diplomával rendelkezőknek csak a huszada keres kevesebbet az országos átlag kétharmadánál.