Az európai acélmunkások dühösek. Féltik az állásukat. Van-e még jövője az európai nehéziparnak? Az Európai Bizottság szerint van, ezért mentőcsomagot állított össze.
HIRDETÉS
A német ThyssenKrupp acélóriás 11 000 munkahelyet akar megszüntetni. Az európai fémipar válságban van. Ennek okai többek között az amerikai vámok, a magas energiaárak, a globális többletkapacitás, valamint az olcsó kínai acél által teremtett verseny. Az Európai Bizottság az acélipari akciótervvel próbálja menteni, ami menthető.
Az Európai Bizottság ipari versenyképességre és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó stratégiája a tisztaipar-megállapodás. Világszerte túl sok acélt gyártanak. Az új amerikai kormány pedig 25 százalékos vámot akar kivetni az összes acél- és alumíniumimportra. Ennek következtében fennáll annak a veszélye, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalom az USA-ból az európai belső piac felé terelődik.
A külföldi beszállítók dömpingárakkal próbálják meghódítani az uniós piacot. Annak érdekében, hogy a tisztességtelenül előállított olcsó acél ne döntse romba az európai acélgyártókat, 2026-ban új védelmi eszközt vezetnek be. Ez a CBAM, azaz az EU importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusa. A nem európai cement-, alumínium-, vas- és acélgyártóknak szén-dioxid-kibocsátási illetéket kell fizetniük az EU határán a nem fenntartható módon előállított áruk után.
Az EU 100 milliárd eurós beruházást kíván mozgósítani annak érdekében, hogy biztosítsa az európai ipar jövőjét. Sok minden forog kockán, nem utolsósorban Európa ipari alapjai.
Németország 2045-re klímasemlegessé akar válni. Ez csak akkor lehetséges, ha az acélt már nem szénnel, hanem elektromossággal vagy hidrogénnel állítják elő. Az EU Bizottsága segít az átállásban. A német ThyssenKrupp acélóriás elkötelezett a „zöld acél” mellett.
Sati művezető elvisz a kohóhoz. A vörösen izzó acélleves hőmérséklete közel 1500 Celsius-fok. Trump amerikai elnök nyomást gyakorol az acélgyártókra. A 25 százalékos vámok miatt az acélgyártók világszerte nehéz helyzetbe kerültek. A ThyssenKrupp ugyan kevés acélt ad el az USA-ban, ha azonban az ázsiai, afrikai és közel-keleti harmadik országok nem tudják többé eladni acéljukat az USA-ban, előfordulhat, hogy alacsony áron próbálják meg eladni azt Európában.
Mark Stagge, a ThyssenKrupp szóvivője elmondta, hogy mindenekelőtt a tisztességtelen importtól kell megvédeni magukat. „Évente 550 millió tonna többletkapacitás van a világon. Hatékony karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmusra van szükségünk, valamint versenyképes energiaköltségekre nemzeti és európai szinten.”
Az IGM szakszervezeti tagok a duisburgi acélmű 1-es számú kapuja előtt gyülekeztek. Erol Kücükarslan szakszervezeti képviselő elmondta, hogy az igazgatóságnak ki kell vernie a fejéből a 11 000 munkahely leépítésének gondolatát. Emellett azt üzente Európának, hogy gyorsítsa fel a megújuló energiaforrások, például a „zöld acél” népszerűsítését.
Erol az ipar leépítése ellen kampányol. „Ha most, a bányászat után elveszítenénk az ipart is, az katasztrofális lenne Németország és Európa számára.” A Bizottság acélipari akcióterve szigorú intézkedéseket tartalmaz, például védővámokat és mennyiségi korlátozásokat az olcsó importált acél ellen.
A Német Gazdasági Intézetben találkoztam Galina Kolev-Schaeferrel, a Kölni Műszaki Egyetem professzorával, aki szakértője a nemzetközi kereskedelmi politikának. „A globális piacokat elárasztja a szénalapú eljárással előállított acél, ami káros az éghajlatra” – emlékeztet Kolev-Schaefer. „Az Európai Bizottság ezért karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust vezet be, ami azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdve fizetni kell majd az acélimportból származó CO2-kibocsátás után.”
A „zöld acél” előállítása sok energiát igényel. Honnan jöjjön az energia? Kolev-Schaefer szerint ehhez sürgősen növelnünk kell a megújuló energiaforrások használatát. Továbbá bővítenünk kell a villamosenergia-hálózatot Dél-Európa felé.
És az amerikai vámok problémája? „Ez súlyosan értini az európai acélipart” – mondja Kolev-Schaefer. „Nemcsak azért, mert az európai acél mintegy 20 százalékát az USA-ba exportálják, hanem azért is, mert az amerikai vámok miatt az európai piacot egyre inkább elárasztja a harmadik országokból származó acél.”