A Nemzeti Összefogás emblematikus alakja politikai boszorkányüldözésnek nevezte azt a bírósági ítéletet, amely eltiltotta a közügyektől, megtiltotta neki, hogy induljon a választáson. Az Euroverify szakértőket kérdezett az ítélet jogi alapjairól.
HIRDETÉS
A múlt hónapban a francia szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás legismertebb alakját, Marine Le Pent bűnösnek találták uniós pénzek elsikkasztásában, és öt évre eltiltották a franciaországi politikai tisztségek betöltésétől (közügyektől), ami politikai vihart okozott.
A 100 ezer eurós pénzbüntetését és négyéves börtönbüntetését - amelyből kettőt felfüggesztve, a másik kettőt pedig elektronikus karperecben letöltve - a fellebbezési eljárás végéig felfüggesztik.
Ez azonban nem vonatkozik a közhivataltól való eltiltására vagy "alkalmatlansági büntetésére", amely a fellebbezés ellenére azonnal hatályba lép.
Ennek oka, hogy a francia jog szerint a büntetésének ezt a részét "ideiglenesen végrehajtották".
Jelen állás szerint Le Pen nem indulhat a 2027-es francia elnökválasztáson. Egy párizsi fellebbviteli bíróság azonban közölte, hogy 2026 nyaráig meghozza döntését, amely alapján felmenthetik vagy módosíthatják az ítéletét.
A bíróság döntése a politikai spektrum minden részéről szkepticizmust váltott ki. François Bayrou centrista miniszterelnök például azt mondta, hogy "nyugtalanítja" az ítélet.
Vajon Franciaországban és Európában is elterjedt-e az a joggyakorlat, hogy a fellebbezés ellenére azonnal alkalmazzák a tilalmat?
Szakértők szerint Franciaországban "ritka" az azonnali közhivatali tilalom
Le Pen ellen a "Sapin II" néven ismert törvény alapján indult eljárás, amelyet 2016-ban szavaztak meg és 2017. december 11-én lépett hatályba. Ez öt évre szóló közhivatali indulási tilalmat ír elő minden olyan választott tisztségviselő számára, akit közpénzekkel való visszaélésben bűnösnek találnak.
Az ítélet értelmében Le Pennek le kell mondania az északi Pas-de-Calais megyében betöltött regionális tanácsosi tisztségéről. Ugyanezen régió nemzetgyűlési képviselői mandátumát azonban ez nem érinti, mivel a francia alkotmánytanács az egyetlen olyan szerv, amelynek jogában áll egy képviselő mandátumát megszakítani.
A francia igazságügyi minisztérium által az Euronewsnak átadott adatok szerint 2023-ban 16 364 "alkalmatlansági" ítéletet hoztak Franciaországban. Az ilyen ítéletek az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak: 2019-ben összesen 1518-at osztottak ki.
Az ideiglenesen, vagyis a fellebbezés ellenére azonnal végrehajtottak aránya - mint Le Pen esetében - következetesen nagyon alacsony volt.
A 2023-ban kiadottak közül mindössze 639 (3,9%) lépett azonnal hatályba.
"Az, hogy a Marine Le Penre kiszabott eltiltást ideiglenesen végrehajtották, valóban meglehetősen ritka döntés" - mondta az Euronewsnak Jean-Baptiste Thierry, az Université de Lorraine jogászprofesszora.
Az ítélet ilyen módon történő alkalmazása "hosszas indoklás tárgyát képezte" - mondta Thierry professzor -, "amelynek alapja Marine Le Pen tagadása volt annak a bűncselekménynek a jelentőségét illetően, amely miatt elítélték".
"Nehéz úgy tekinteni, hogy a bírák olyan döntést hoztak, amely ebben az esetben kivételesnek minősülne, tekintve, hogy az ügy tényei kivételes tények voltak" - magyarázta.
"Egy olyan vádlott ügyével álltak szemben, aki különösen súlyos cselekményeket követett el, ezért úgy döntöttek, hogy szigorúságot mutatnak, amit az ítélethozatali döntésükben meg is indokoltak."
Mi a helyzet más európai országokban?
Guillaume Baticle jogi szakértő szerint az a francia jogi rendelkezés, amely lehetővé tette Le Pen kitiltásának azonnali végrehajtását, kirívónak számít Európában.
"Franciaország valóban kivétel Európában, de a világ más részein is, Brazília kivételével (...) az ítélet "ideiglenes végrehajtásának" kérdésében" - mondta az Euronewsnak.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök 2023-ban olyan ítéletet kapott, amely 2030-ig eltiltja attól, hogy közhivatalért induljon.
Baticle hozzátette, hogy a legtöbb európai országban a "felfüggesztő fellebbezés" fogalmát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy az ítélet nem érvényes, amíg az ügy fellebbezés alatt áll.
Lehet, hogy Le Pen eltiltását feloldják?
Mindezek ellenére Le Pen 2027-ben még mindig indulhatna az elnökválasztáson, ha fellebbezése sikeres lesz, és időben döntenek a voksolás előtt.
Egy párizsi fellebbviteli bíróság közölte, hogy jövő év nyaráig döntést hoz az ügyében, ami életben tartja a reményeit.
Ha a fellebbviteli bíróság felmenti őt minden vétkesség alól, Le Pen időben indulhat az elnökválasztási versenyben. Ez azt jelenti, hogy kevés nyomás nehezedik rá, hogy azonnal megnevezze helyettesítő jelöltjét, például pártja elnökét, Jordan Bardellát.
Egy büntetőjogi védőügyvéd a hónap elején azt mondta az Euronewsnak, hogy a fellebbezésének időzítése egy "óvatos megoldás", amelynek célja, hogy "enyhítse az ítélet azonnali hatásának kritikáját".
Egy ilyen ítéletet elnöki kegyelemmel is el lehetne törölni, amint a fellebbezési eljárás teljesen kimerül.