Kanada kész megtorló intézkedéseket hozni és az ellentámadás élére állni az Egyesült Államokkal szemben kialakuló kereskedelmi háborúban, és szeretné, ha Európa és a világ többi része is csatlakozna hozzá, mondta Mélanie Joly külügyminiszter az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
HIRDETÉS
Kanada vezeti az ellentámadást Trump kereskedelmi háborújával szemben az amerikai árukra kivetett 60 milliárd dollár értékű ellenvámokkal, és sürgeti Európát, hogy szintén alkalmazzon megtorló intézkedéseket, mondtaMélanieJoly kanadai külügyminiszter az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
Joly azt szeretné, ha a világ többi része is megtorló intézkedéseket hozna Trump vámjai ellen, és azt mondta, hogy az amerikaiaknak is fel kell szólalniuk, mivel az amerikai munkahelyek is veszélyben vannak.
Bár Trump nem vetett ki újabb vámokat Kanadára, amikor múlt szerdán bejelentette a több mint 180 országgal szembeni vámok bevezetését, Kanada hetekkel korábban az első országok között került a tűzvonalba, amikor a Fehér Ház bejelentette, hogy adókkal sújtja a főbb kanadai exportcikkeket, például az acélt és az alumíniumot.
„Mi voltunk a kanári a szénbányában. A Fehér Ház három végrehajtási rendeletének hatálya alatt állunk. Az egyik az összes importra vonatkozó 25%-os vám, amelyet részben sikerült szüneteltetnünk, de az USA-ba küldött áruink 40%-ára még mindig 25%-os vám vonatkozik. 25%-os vám vonatkozik az USA-ba irányuló acélra és alumíniumra, valamint az autóiparra” – mondta Joly az Euronewsnak.
Válaszul Kanada 60 milliárd dollár értékű vámot jelentett be a Kanadába érkező amerikai árukra. Joly szerint az ellenvámok az egyetlen lehetőség, amely meghátrálásra kényszerítheti Trumpot annak ellenére, hogy a Fehér Ház óva intette az országokat mindenféle megtorlástól.
„Megvédjük magunkat. Nem mi kezdtük el ezt a kereskedelmi háborút, és számunkra, akik jól ismerjük az amerikai népet, világos, hogy az amerikaiak nem értenek egyet a Fehér Ház lépéseivel” – mondta. „Munkahelyek milliói veszhetnek el az USA-ban a Kanadával folytatott kereskedelmi háború miatt.”
Joly reméli, hogy mások is csatlakoznak a küzdelemhez. „Nemcsak vezetjük az ellentámadást, hanem jelenleg mi vagyunk az az ország, amely a legtöbb ellenvámot vetette ki az amerikai árukra. Együttműködünk az EU-val. Éppen most beszélgettem a kereskedelmi biztossal, Sefcoviccsal. Az ázsiai partnerekkel is együttműködünk, és továbbra is maximális nyomást fogunk gyakorolni.”
Arra szólítja fel a hétköznapi amerikaiakat, hogy vállaljanak kritikus szerepet a kereskedelmi háborúban. „Az egyetlen módja annak, hogy Trump elnök elálljon a kereskedelmi háborújától, az, ha maga az amerikai nép mondja azt, hogy elég volt. Ők azok, akik politikai nyomást tudnak gyakorolni a saját rendszerükön belül annak érdekében, hogy változás következzen be” – mondta Joly.
Trump támadásai Kanada ellen
A vámok kivetése mellett Trump elnök fokozta Kanada elleni támadásait, sőt, azt is felvetette, hogy Kanada az 51. állam lehet. Joly komolyan veszi Trump szavait.
„Amikor Trump elnök mond valamit, meghallgatjuk, és komolyan vesszük. Nagyon fontos felismerni, hogy ő a világ leghatalmasabb embere, és mint ilyen, sok eszköz áll a rendelkezésére” – figyelmeztetett Joly.
Úgy véli, Trump gúnyolódása és Kanada szuverenitását érintő fenyegetései egyesítették a kanadai közvéleményt, és a polgárok összefogtak. „Az emberek egyértelműen azt mondják, hogy ez soha nem fog megtörténni. Soha nem leszünk az Egyesült Államok része. Lehetünk a legjobb barátaik, a legjobb szomszédaik, a legjobb szövetségeseik, de felejtsék el – soha nem leszünk az 51. államuk” – erősítette meg Joly.
Összefogás Ukrajnáért
Kanada három éve teljes mértékben támogatja Ukrajnát, most pedig csatlakozott az Ukrajna támogatására létrehozott koalícióhoz. Joly nem zárta ki, hogy Kanada csapatokat küldjön Ukrajnába más NATO-szövetségesek, például Franciaország és az Egyesült Királyság példáját követve.
„Kanada már a háború kezdete előtt 30 000 ukrán katonát képzett ki. Szakértelemmel rendelkezünk a képzés terén, és továbbra is képezzük az ukránokat mind belföldön, mind külföldön” – mondta Joly.
A miniszter asszony Európához hasonlóan úgy véli, hogy Ukrajna biztonsága Kanada biztonságára is hatással van. „Ha nem támogatjuk Ukrajnát, akkor egy nagyon veszélyes Oroszország lesz mellettünk, ami szintén aggodalomra ad okot az európaiaknak és nekünk az Északi-sarkvidéken. Putyin elnök nem ismer határokat” – tette hozzá Joly. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül konkrét megállapodást kötni Ukrajnában, akkor a Nyugat kiszolgáltatottá válhat egy esetleges orosz támadással szemben a NATO ellen.
Nyomás az Északi-sarkvidéken
Joly számára egy másik kritikus kérdés az Északi-sarkvidék biztonsága, különösen annak fényében, hogy Trump elnök Grönland annektálásával fenyegetőzik, ami szuverenitása elleni támadás lenne. Joly továbbra is nyitott a sarkvidéki biztonság NATO-n belüli megerősítésére a kínai és orosz katonai együttműködéssel szemben, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az erőfeszítések nem áshatják alá a szuverenitást.
„Osztom az Egyesült Államok aggodalmait. Együtt tudunk dolgozni e kérdések megoldásán, de ez nem mehet a szuverenitásunk vagy a szövetségeseink szuverenitásának rovására. Kanada és Dánia szuverenitását tiszteletben kell tartani, és pont” – jelentette ki Joly.
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Joly csalódására Magyarország nemrég megerősítette döntését, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A miniszter asszony határozottan támogatja az intézményt, amelynek létrehozásában Kanada jelentős szerepet játszott 2000-ben.
„Mindig is úgy gondoltuk, hogy a nemzetközi rendszerből hiányzik az elszámoltathatóság, amikor arról van szó, hogy az országok betartják-e a nemzetközi jogot, ezért támogatjuk a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Valóban aggasztó, amikor az elszámoltathatóság erózióját látjuk egy olyan világban, amely egyre veszélyesebbé válik” – figyelmeztetett Joly.
A gázai helyzetet illetően hangsúlyozta, hogy a béke és a polgári lakosság védelme csak a kétállami megoldáson keresztül érhető el. „Véget kell vetni az erőszaknak, és meg kell védeni a civileket. Kanada szilárdan hisz abban, hogy a Közel-Keleten nem lesz béke és biztonság a kétállami megoldás nélkül” – mondta Joly.