Az európai vezetők elutasítják Washington javaslatát egy szélesebb biztonsági keretről, és figyelmeztettek, hogy Moszkva nem diktálhatja Európa jövőjét. Az USA vezette ukrajnai béketárgyalások közben folytatódnak Abu-Dzabiban.
Az európai vezetők határozottan elutasították, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az EU részvétele nélkül alakítsa át a kontinens biztonsági architektúráját. Donald Trump elnök tett arra utaló megjegyzést, hogy Washington közel lehet egy átfogó megállapodáshoz Moszkvával, amely Ukrajnán túl az egész Európára kiterjedne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump csütörtöki kijelentései új aggodalmakat keltettek az USA európai szövetségesei körében, attól tartanak, hogy az amerikai kormányzat olyan biztonsági megállapodás felé tart, amely teljesíti Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta hangoztatott követeléseit Európa érdekeinek rovására.
Trump a lehetséges megállapodást „nagyon nagy” ügyként írta le, amely nemcsak Ukrajnát, hanem „egész Európát” is érintené:
„Nagyon nagy lesz. Többről fog szólni, mint Ukrajnáról, és akár azt is mondhatnám, hogy egész Európát érintheti. Nagy, szép megállapodás lesz, és mindenki nagyon elégedett lesz” mondta Trump, anélkül hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Trump kijelentései akkor hangzottak el, amikor különmegbízottja és veje, Jared Kushner bejelentette, hogy Washington egy szélesebb európai biztonsági architektúrán dolgozik, amelynek célja a tartós béke feltételeinek megteremtése.
A kezdeményezés azonnal tiltakozást váltott ki európai tisztviselőkből, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a kontinens biztonsági berendezkedése már kialakult, és nem lehet fejük felett újratárgyalni.
„Már létezik egy európai biztonsági architektúra” jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai főképviselője pénteken Varsóban újságíróknak.
„A probléma az, hogy Oroszország folyamatosan megsérti az ezt alátámasztó szerződéseket. A NATO 2021-ben sem jelentett fenyegetést Oroszország számára, és most sem jelent. Putyinnak nincs vétójoga az európai biztonság felett.”
Kallas azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak részt kell vennie minden olyan megállapodásban, amelyet ténylegesen végre akarnak hajtani.
Álláspontját visszhangozta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is, aki arra figyelmeztetett, hogy minden, Ukrajnára és Európa jövőjére vonatkozó megállapodás, amelyet európai részvétel nélkül kötnek, politikailag elfogadhatatlan és gyakorlatilag megvalósíthatatlan lenne.
„Ukrajna és Európa jövőjéről a fejünk felett születő megállapodás nemcsak nem lenne bölcs. Valójában lehetetlen” mondta Sikorski.
Eközben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkvát nem lehet az európai biztonság garanciájaként tekinteni, és azzal érvelt, hogy elsőbbséget kell élveznie Európa védelmének az orosz agresszióval szemben, nem pedig a befolyási övezetekről folytatott tárgyalásoknak a Kremllel.
„Arról kell beszélnünk, hogyan védjük meg magunkat Oroszországgal szemben, nem pedig arról, hogy az oroszokkal befolyási övezetekről tárgyaljunk Európában” mondta Szibiha.
Szibiha a Varsóban Kaja Kallas EU-s külpolitikai főképviselővel tartott megbeszélést követően megerősítette Kijev álláspontját, hangsúlyozva, hogy sem Ukrajna jövőjéről, sem Európa biztonságáról nem lehet dönteni anélkül, hogy mind Ukrajna, mind az Európai Unió közvetlenül részt venne benne.
Washington egy átfogóbb biztonsági keretrendszert szorgalmaz
Az utóbbi időben a Trump-kormányzat fokozta erőfeszítéseit az ukrajnai háború lezárására, és az amerikai képviselők a jövő héten Abu-Dzabiban esedékes, Kijev és Moszkva közötti újabb tárgyalásokra készülnek.
Több hónapnyi jórészt megrekedt diplomáciai erőfeszítés után Washington most olyan keretet keres, amely tartós rendezést hozhat.
A hét elején az amerikai képviselők két napos megbeszélést tartottak Brüsszelben a NATO, az Európai Unió és a nagy európai hatalmak tisztviselőivel. A találkozók Ukrajna biztonsági garanciáira és Európa tágabb biztonsági berendezkedésének jövőjére összpontosítottak.
Kushner, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a megbeszéléseken, ezt követően vázolta Washington célját egy átfogóbb keretrendszer kidolgozására.
Az X közösségi platformon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok olyan gyakorlati megállapodásokon dolgozik, amelyek kezelik valamennyi fél biztonsági aggodalmait, és megteremtik a tartós béke alapjait.
Az amerikai javaslat annak kísérletét tükrözi, hogy Ukrajna háború utáni biztonságának kérdését összekapcsolják Oroszország és a Nyugat tágabb viszonyával.
A megfogalmazás azonban újraélesztette azokat a régi európai aggodalmakat, amelyek Moszkva azon törekvéseire vonatkoznak, hogy felülvizsgálja a hidegháború lezárulta után kialakított biztonsági rendet.
Mielőtt 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját, Oroszország ultimátumot intézett a NATO-hoz, alapvető változtatásokat követelve Európa biztonsági berendezkedésében. Moszkva követelései között szerepelt a NATO-erők kivonása azokból az országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak a szövetséghez.
A nyugati katonai szövetség elutasította ezeket a követeléseket, hangsúlyozva, hogy a szuverén országoknak joguk van saját biztonsági berendezkedésükről dönteni.
Európa helyet követel a tárgyalóasztalnál
Az európai fővárosok számára a központi kérdés nem pusztán az, hogy Washington képes-e tárgyalásokkal véget vetni a háborúnak, hanem az, hogy születhetnek-e a teljes kontinens biztonságát érintő döntések a leginkább érintett országok közvetlen részvétele nélkül.
Európa ismételten nagyobb szerepet követelt magának az Egyesült Államok vezette diplomáciai kezdeményezésben, különösen mivel a megbeszélések egyre inkább túlmutatnak az ukrajnai harctér közvetlen kérdésein.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője pénteken azt mondta, hogy jelentős munka áll még előttük a békemegállapodás eléréséig, és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió maga fog dönteni saját biztonsági ügyeiről.
A NATO eközben megismételte, hogy Ukrajna szövetségesei egy „igazságos és tartós” konfliktuslezárásért dolgoznak.
Kushner igyekezett megnyugtatni az európai partnereket, hogy nem zárják ki őket a szélesebb folyamatról. Azt mondta, Washington azt tervezi, hogy szorosan konzultál velük az abu-dzabi tárgyalások margóján, és ha sikerül előrelépést elérni, egy szélesebb, többoldalú formátum felé mozdulnak el, amelyben ők is közvetlenül részt vesznek.
Kulcsfontosságú próba lehetnek az abu-dzabi tárgyalások
Az Abu-Dzabiban tervezett megbeszélések fontos próbája lesz annak, hogy Washington képes-e összeegyeztetni Ukrajna, Oroszország és európai szövetségesei egymással versengő igényeit.
Az Egyesült Államok olyan javaslatok kidolgozására törekszik, amelyek véget vethetnek a harcoknak, miközben olyan biztonsági berendezkedést hoznak létre, amely képes megelőzni egy újabb háborút.
A felek alapállásai azonban továbbra is távol állnak egymástól. Ukrajna hiteles garanciákat szeretne a jövőbeli orosz agresszióval szemben, míg Moszkva régóta korlátozni kívánja a NATO jelenlétét és befolyását Kelet-Európában.
Az európai kormányok eközben elszántak abban, hogy megakadályozzanak minden olyan rendezést, amely jutalmazná az orosz katonai agressziót, vagy aláásná Ukrajna szuverenitását és jogát arra, hogy saját politikai és biztonsági jövőjéről döntsön.
Washingtonnak az a törekvése, hogy Moszkvával egy átfogóbb európai biztonsági keretről tárgyaljon, szembesülni fog Európa határozott ellenállásával minden olyan megállapodással szemben, amely gyengítené a NATO-t, veszélyeztetné a meglévő biztonsági egyezményeket vagy korlátozná az európai államok szuverenitását.
A Varsóból, Brüsszelből és Kijevből érkező reakciók pedig azt jelzik, hogy minden olyan megállapodás, amelyet elsősorban Washington és Moszkva között kötnek, jelentős ellenállásba ütközne.