Az Európai Unió szorgalmazza a mezőgazdasági növények javítására használt új génkezelési technikák deregulációját. A vegyipar azzal érvel, hogy ezek a termékek nélkülözhetetlenek az élelmiszer-termelés jövőjének biztosításához, de sokan továbbra is szkeptikusak.
HIRDETÉS
A 20. század végén különböző fajok génjeit adták hozzá vetőmagokhoz, hogy genetikailag módosított élőlényeket, úgynevezett GMO-kat hozzanak létre. A technológia célja az ellenállóbb növények kifejlesztése és a termelékenység növelése volt.
Körülbelül két évtizeddel ezelőtt az Európai Unió szigorú szabályokat vezetett be az engedélyezésre, a címkézésre és a kockázatértékelésre vonatkozóan, most azonban a növények saját génjeit módosító új génkezelési technikák deregulációját javasolta.
„Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy két kategóriát hoz létre: egyet az új technikákkal készült termékeknek, egyet pedig a régiekkel, amelyekre továbbra is a meglévő szabályok vonatkoznak. Egyesek azonban úgy gondolják, hogy ezek az új típusú GMO-k ugyanolyan kockázatokat hordoznak, mint a régiek, és kiszámíthatatlan hatással vannak a környezetre” – magyarázza Robert Hodgson, aki az Euronews számára foglalkozik a témával.
A vita valószínűleg újra fellángol, mivel ebben a hónapban a 27 tagállam kormányai megállapodásra jutottak a javaslatról, és a minisztereknek most az Európai Parlamenttel kell konszenzusra jutniuk, amely más álláspontot képvisel az olyan kényes kérdésekben, mint a szabadalmak és a címkézés.
Az Euronews megkérdezte néhány európai állampolgár véleményét. „Nem vagyok teljesen ellene. Fontos lenne alapos kutatást végezni, hogy megállapíthassuk, hogy vannak-e mellékhatásai” – mondta egy berlini lakos.
„Az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül ez a technológia, és még mindig nem tudjuk teljes mértékben ellenőrizni” – mondta egy varsói lakos.
„Fel kell tüntetni a címkén. Elengedhetetlen, hogy a fogyasztó választhasson. Én személy szerint nem venném meg őket” – vélekedett egy járókelő Lyonban.
A biotechnológiai szakértők azzal érvelnek, hogy ezek a növényfajták ellenállóbbak lesznek a szárazsággal és a kártevőkkel szemben, és kevesebb műtrágyát igényelnek. Az olyan egészségügyi problémákat is orvosolni akarják, mint az allergia, például az alacsony gluténtartalmú gabonafélékkel.
Az ellenzők rámutatnak a kockázatokra, például a beporzó rovarok megzavarására, a biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek szennyezésére, a kistermelők vetőmaghoz való hozzáférésének csökkenésére és az emberi egészségre gyakorolt előre nem látható hatásokra.
Vajon a szabadalmak a kistermelők kirekesztéséhez vezetnek?
Az Európai Tanács megosztott volt a szabadalmak engedélyezésének kérdésében. Egyes érvek szerint ez korlátozhatja a mezőgazdasági termelők választási lehetőségeit és monopóliumot hozhat létre. Majdnem egy évbe telt, mire úgy döntöttek, hogy engedélyezik a szabadalmakat, feltéve, hogy teljesülnek a különleges jelentéstételi követelmények.
A jogalkotási felülvizsgálat egyik árnyékelőadója elmagyarázta, hogy az Európai Parlament álláspontja a szabadalmak teljes betiltása.
„Ha néhány nagy nemzetközi vegyipari csoportnak monopóliuma van a vetőmagok terén, a gazdák többet fognak fizetni, nem tudnak majd választani, és mindenekelőtt nem lesznek képesek nyíltan újítani” – mondta Christophe Clergeau, francia balközép európai parlamenti képviselő.
Kevés tagállam mutatott nagy érdeklődést a géntechnológiával módosított növények iránt, Spanyolország azonban kivétel. Sok országban ezeket a technikákat be is tiltották, és a kormányok éltek azzal a jogukkal, hogy visszautasítsák a részvételt, de ez a lehetőség már nem biztos, hogy minden kategória esetében fennáll.
„Körülbelül tíz évvel ezelőtt ez a kérdés nagy port kavart politikai szempontból, és Európában nagy volt a közvélemény ellenállása. A kormányok nem akartak részt venni benne, és meg is kapták ezt a jogot” – magyarázza Hodgson. „Mivel az új kategóriába tartozó növények nagyrészt egyenértékűek lesznek a közönséges természetes növényekkel, a kormányoknak többé nem lesz lehetőségük arra, hogy betiltsák a termesztésüket.”
Clergeau parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy az új technológia még gyerekcipőben jár, ezért az EU-nak nagyon óvatosnak kell lennie, mert „amikor beavatkozunk a természetbe, olyan változásokat indítunk el, amelyek veszélyt jelenthetnek a biológiai sokféleségre”.
A lehetőségek új világa nyílt meg az élelmiszer-termelésben, és a kutatók már vizsgálják, hogyan lehet a generatív mesterséges intelligenciát alkalmazni a technológiában. Ez természetesen újabb vitákat váltott ki.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom előállítása: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones