Fogalmazási, helyesírási és tartalmi árulkodó jelek tűnhetnek fel, továbbá olyan állítások, amiket a mainstream médiamédia nem tesz közzé. Néha előfordulnak olyan képi elemek, amik nem életszerűek.
HIRDETÉS
A közösségi média felhasználói villámgyorsan kapják az új híreket. Az álhírek ugyanilyen gyorsan terjednek.
A 2025-ös németországi választások során például számos hamis állítás került az online felületekre, például az X-re, ahol a felhasználók valótlan állításokat osztottak meg a szavazólapok és a szavazófülkék manipulálásáról.
A tartalommanipuláció egyre könnyebbé válik, különösen a mesterséges intelligencia révén. Szakértőket kérdeztünk, hogy mi lehet gyanús.
"Fogalmazási, helyesírási és tartalmi árulkodó jelek tűnhetnek fel, továbbá olyan állítások, amiket a nyugati, illetve a mainstream médiamédia nem tesz közzé. Ezek jelzik, hogy megpróbálnak egy bizonyos útra terelni, és megpróbálják elérni, hogy ne bízzunk a médiában."
Mi lehet gyanús a mesterséges intelligencia generálta valótlan tartalmaknál?
"Néha előfordulnak olyan képi elemek, amik nem életszerűek, például emberek fülbevalói generálásában gyakran ront az automata. Egy szemüveges arcból készült szemüveg nélkülin a fülnél ott maradhatnak a szemüveg szárai. De mindenki tudna sorolni olyan képi elemeket, amik nem stimmelnek, az ilyesmi mindig figyelmeztető jel.
Előfordul, hogy valódi hírügynökségnek láttatják magukat a valótlan tartalmak forrásai.
"A legfontosabb híreket több valódi hírügynökség kiadja, vagy legalább egy olyan, amiről már tudjuk, hogy igazi, ezért ha csak egy forrása van a kétes tartalomnak, akkor érdemes ébernek lennünk. Tájékozódhatunk más felületeken is, hogy ellenőrizzük az információt."
A téves információk gyorsan terjednek, ellenőrzésük van amikor egyszerű, máskor időigényes. Érdemes türelmesnek lenni.