Tényleg eléri a magyar költségvetés főösszegének 2/3-át a francia nyugdíjrendszer költsége?
HIRDETÉS
Olyan hatalmas összeget jelentett be a francia nyugdíjrendszer összköltségére François Bayrou miniszterelnök, ami átszámítva az éves magyar költségvetési főösszeg kétharmadának felel meg. 55 milliárd eurót említett, ami jóval több mint 22 ezer milliárd forint.
A költségek azért kerültek a figyelem középpontjában mert a nyugdíjrendszer 2023-as reformját számos vita és tiltakozás kísérte. Most a francia számvevőszéktől kértek vizsgálatot, aminek eredménye a jövőbeni változtatásokhoz nyújt majd alapot.
A bíróság február 20-án tette közzé, hogy a nyugdíjhiány 2035-re körülbelül 15 milliárd euró, két évvel később már körülbelül 30 milliárd euró lehet. Ez súlyos tétel a francia költségvetés számára.
A hiány a következő öt évben 5 milliárd euró körül stabilizálódhat, ha a 2023-as nyugdíjreform hatásai a vártnak megfelelően alakulnak, de a bíróság állásfoglalása szerint ez nem lesz elég.
A dokumentum úgy fogalmaz, hogy Franciaország 2045-re előre jelzett pénzügyi kilátásai a nyugdíjak tekintetében „aggasztók”, és különösen két rendszer jelenti a problémát: az általános nyugdíjrendszer, valamint a helyi hatóságok és az egészségügyi alkalmazottak nyugdíjrendszere.
A prognózis alapján 2045-re 470 milliárd euróra nőne e két program okozta adósság.
Néhány megállapítást hozzátettek: ha nem számolnak az inflációval, a nyugdíjak ebben az időszakban tovább fognak növekedni, és a francia nyugdíjasok jobb helyzetben lesznek, mint a többi OECD-országban.
Mindazonáltal a nyugdíjreform - amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt - továbbra is nagyon népszerűtlen Franciaországban.
A számvevőszék értékelése azt jelzi, hogy a nyugdíjreform nem jelent megoldást a francia költségvetés 6,1%-os hiányára, ezért ez sokaknak azt sugallja, hogy teljesen meg kell szabadulni a már bevezetett nyugdíjváltoztatásoktól.